
Egyik jelöltet sem támogatja az RMDSZ az államfőválasztás második fordulójában – jelentette be Kelemen Hunor, a szervezet elnöke csütörtökön Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) ülését követően a testület által meghozott döntést.
2014. november 06., 15:142014. november 06., 15:14
Az elnök elmondta: nagy többséggel, egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett fogadták el a döntést, miszerint azt javasolják: a magyar szavazók saját lelkiismeretük szerint voksoljanak, oly módon, hogy a magyar közösség érdekei ne sérüljenek.
Kelemen nagyon konstruktívnak nevezte a SZÁT ülését, amelyen a többség úgy vélekedett: nem támogathatják Klaus Johannist, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást” a két forduló között. Ezzel arra utalt, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje az első fordulót követően bejelentette: nem kíván a második fordulóba be nem jutott jelöltekkel egyezkedni arról, hogy az ő támogatására buzdítsák a szavazóikat, mivel a szavazatok nem képezhetik alku tárgyát.
Kelemen szerint emellett azért sem tudják támogatni Johannist, mert a kampány előtt folyamatosan negatív hangnemben beszélt a magyar közösség óhajairól. „Nem támogathatunk olyan jelöltet, aki a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: az RMDSZ stabilitást akar, ehhez stabil kormányzás szükséges.
A másik jelölt, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kapcsán Kelemen azt mondta: korrekt és megbízható partner volt. Emlékeztetett: Ponta a 2012-es parlamenti választások után rögtön urnazárás után gyakorlatba akarta ültetni a megállapodást, amely az RMDSZ kormányra lépéséről szólt, ezt azonban éppen Johannis pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akadályozta meg.
Kelemen elismerte: az elmúlt nyolc hónap közös kormányzása során nem sikerült minden kormányzati célkitűzést megvalósítani, de – mint rámutatott –, a közös kormányzás 2016-ig tart, van idő a megvalósításukra.
A jövőbeni koalíciós együttműködés kapcsán kifejtette: jó ötletnek tartják, hogy Ponta Călin Popescu Tăriceanut, a PNL volt elnökét, korábbi kormányfőt nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként arra az esetre, ha megnyeri az államfőválasztást. Mint elmondta, a 2004 és 2008 közötti koalíció idejéből jók a közös tapasztalatok, ezért úgy vélte, Tăriceanu kiegyensúlyozott kormányzást hozna.
Rámutatott ugyanakkor: a Ponta támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolja, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke visszatért a politikai színtérre, miután a szintén kormánykoalíciós tag Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) a hét elején megállapodást kötött vele arról, hogy Pontát támogatja a második fordulóban.
„Váratlan volt Vadim visszatérése, és a vele megkötött megállapodás: mi egyetlen órát sem tudnánk vele együtt tölteni” – szögezte le Kelemen a magyarellenes jelölt kapcsán. Mint kifejtette, az RMDSZ nem érti, miért kellett kihozni az „egészségügyi zár” alól. „Még erre a rövid időszakra sem tudjuk felvállalni, hogy egy oldalon álljunk Vadimmal” – jelentette ki Kelemen, azt indokolva, miért biztatják arra a magyarokat, hogy a lelkiismeretük szerint voksoljanak.
Kelemen amúgy a vasárnapi első forduló tapasztalatait is összegezte. Úgy vélte, a szavazótábor részvétele nagyjából megfelelt a várakozásoknak. Mint kifejtette, a korábbi tapasztalatokból tudták, hogy a magyarok a románoknál kisebb számban szavaznak az államfőválasztáson. Elmondta, azt a következtetést vonták le, hogy üzenetük eljutott a választókhoz.
A magyar–magyar verseny kapcsán kiemelte, a két magyar jelölt közötti különbség nagyon hasonló volt a 2012-es parlamenti választáson tapasztalthoz, hiszen ezúttal is 86-14 volt az arány az RMDSZ javára.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy enyhe növekedést mutat azok száma, akik már az első fordulóban valamelyik román jelöltre szavaznak, bár az RMDSZ azt javasolta, hogy csak a második fordulóban szavazzanak román jelöltre.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!