• Infografika: Tóth Szilárd • Forrás: eMarketer.com
Napjaink jelentős részét valamilyen képernyő előtt ülve töltjük egy friss kutatás szerint: a legtöbb időt számítógép-, laptop- vagy táblagéphasználatra fordítjuk, majd az okostelefonok következnek, de televíziózásra is több mint két órát szánunk naponta. A közel tízórás képernyők előtt töltött időnek számos egészségügyi kockázata lehet.
2020. december 19., 08:592020. december 19., 08:59
2020. december 19., 09:012020. december 19., 09:01
Tizedik alkalommal állította össze médiafogyasztási szokásait vizsgáló nemzetközi felmérését az eMarketer piackutató. A világszerte 42 országot vizsgáló átfogó kutatás főként az első félév adataira alapoz, azonban még így is meglepő, hogy az adatokból az látszik: a koronavírus-világjárvány hatására nem alakult át jelentős mértékben a digitális eszközök használata. Mi több, az országok zömében a várt növekedés helyett sok esetben csökkenés tapasztalható, a képernyők előtt eltöltött idő viszont így is nagyon magas.
Romániában is érdekesen alakultak a médiafogyasztási szokások az első félévében. A kutatás szerint a 16 és 64 év közötti internethasználók 96,3 százaléka rendelkezett okostelefonnal, 86,8 százalékuknak pedig asztali- vagy hordozható számítógépe is volt. A táblagépek esetében viszont visszaesés volt megfigyelhető: a tavalyi 45,2 százalékról 41,1 százalékra csökkent az ilyen eszközt birtoklók száma. Okos televízióval a megkérdezettek 56,3 százaléka, játékkonzollal pedig 16,2 százalékuk rendelkezett.
A legtöbb idő, átlagosan négy óra számítógép-, laptop- vagy tablethasználatra megy el, ez viszont húsz perccel kevesebb, mint 2019 első félévében. Az okostelefonokra átlagosan három órát és harminchat percet fordítunk naponta, ez 15 perccel több a tavalyi értékhez képest. Televíziózással átlagosan 2 óra 29 percet töltünk naponta, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-es 2 óra 35 perchez képest. Naponta tehát közel 10 órát töltünk a képernyők előtt, de az is sokat elárul, hogy mit teszünk ez idő alatt.
Rádióhallgatással átlagosan 1 óra 16 percet töltünk, nyomtatott sajtó olvasásával viszont csak napi 23 percet. Utóbbi kapcsán az is kiderült, hogy a lakosság 46,3 százaléka olvas rendszeresen magazinokat, újságokat pedig 41,7 százalékuk. További érdekesség, hogy miközben a lakosság 92,5 százaléka néz rendszeresen televíziót, a hagyományos, élő követés mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az alternatív megoldások is.
A 16 és 64 év közötti internethasználók 60,5 százaléka előfizetett valamilyen havidíjas streaming szolgáltatásra (például Netflix), és ezek műsorait követi a televízión. Mások rögzítik az élő adásokat, hogy később visszanézhessék (32,3 százalék), illetve olyanok is vannak, akik a különböző televíziócsatornák saját oldalain nézik vissza a műsorokat (például RTL Most). Az okosórák viszont nem túl népszerűek az országban, a megkérdezett korosztály képviselőinek mindössze 14,9 százaléka rendelkezett ilyen eszközzel.
A képernyők előtt eltöltött idő egy része szükséges munka, oktatás, esetleg kapcsolattartás céljából, de sok esetben csak pótcselekvésként fordulunk a digitális eszközökhöz, és ennek az egészségünk is kárát láthatja – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Pázmán Enikő háziorvos. Mint mondta,
Ha sok időt töltünk a képernyők előtt, szemproblémákat is okozhat, illetve lelki panaszokat, sőt a memóriánk is gyengülhet. A szakember szerint egyébként a reflexeink már a járvány előtt kialakultak arra vonatkozóan, hogy folyamatosan digitális eszközöket használjunk.
– sorolta a tudnivalókat a háziorvos. Hozzátette: tudatos tervezésre van szükség ahhoz, hogy el tudjunk határolódni a digitális eszközök túlzott használatától. Első lépésként ajánlott lejegyezni egy nap, hogy mennyi időt fordítottunk erre, és az eredmény már önmagában beszédes lesz. Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy az adott időből mennyit töltöttünk el hasznosan, és mennyit tettek ki a pótcselekvésként elvesztegetett percek, órák. Utána lehet tervezni, felmérni, hogy hogyan tudnánk csökkenteni a képernyők előtt töltött időt, és hasznosabban felhasználni azt saját testi és lelki egészségünk érdekében. Azt is le lehet írni, hogy milyen lenne az ideális médiahasználat számunkra, majd határokat szabni magunknak, és tiszteletben tartani ezeket, annak ellenére is, hogy nagyon nagy a kísértés.
Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a Temesvár és Szeged közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A kormány csütörtökön határozatban jóváhagyta 200 ezer liter palackozott ásványvíz beszerzését az állami tartalékalapba.
A Bucsecs-hegységben történt keddi medvetámadás áldozatának sérüléseit részben a magasból való zuhanás, részben a nagyvad okozta – állapították meg az igazságügyi orvosszakértők. A kilőtt medvéről az derült ki, hogy nem volt veszett.
Elkezdődött csütörtökön a beiratkozás a középiskolai osztályokba; a számítógépes elosztást július 24-én végzik.
Vörös riasztás lesz érvényben a hétvégén a kánikula miatt az ország megyéinek háromnegyedében, a hőmérsékleti csúcsértékek elérik a 41 Celsius-fokot.
Narancssárga jelzésű kánikulafigyelmeztetés érvényes csütörtökön az ország területének mintegy felére, a hőmérsékleti csúcsértékek helyenként elérhetik a 39 Celsius-fokot.
A kedd délután a Bucsecs-hegységben egy medve által megölt turista ügyében a rendőrség nem csupán gondatlanságból elkövetett emberölés, hanem orvvadászat gyanújával is nyomoz.
Kánikulára és kellemetlen hőérzetre figyelmeztető újabb riasztásokat bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére.
A hegyimentőknek sikerült lehozniuk a hegyről a fiatal nő holttestét, akit kedd délután a Bucsecs-hegységben levő Jepii Mici turistaútvonalon megölt egy medve.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)