
Fotó: Boda L. Gergely
Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka vergődik a szegénység határán, olyan emberek is, akik dolgoznak vagy akár egyetemi oklevéllel rendelkeznek – jelentette ki Nina Cugler, a bukaresti Agenda 21 egyesület elnöke. Az inkluziós programokért felelős civil szervezet vezetője szerint az emberek felfogásával van gond.
2015. július 29., 20:522015. július 29., 20:52
A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja egyre komolyabb kihívást jelent, nyilatkozta Nina Cugler, az Agenda 21 elnöke, aki a szerdán Marosvásárhelyen mutatta be szervezetük legújabb inkluziós programját.
Állítását azzal a számokban is lemérhető ténnyel próbálta igazolni, hogy Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka él a szegénység peremén; a szegénység pedig a társadalmi marginalizáció egyik melegágya. „Nem csak a bőr sötétebb színe, a valamiféle fogyaték, az elszegényedés is a kiszorításhoz vezethet. Rendkívül szomorú, hogy a lakosság szinte felét ez a veszély fenyegeti, olyanokat is, akik munkahellyel rendelkeznek, de a keresetük nem elegendő a számlák törlesztésére” – állapította meg Cugler. Az Agenda 21 megyei önkormányzatok, prefektúrák valamint civil szervezetek bevonásával próbál Buzău, Călăraşi, Kolozs és Maros megyei településeken segíteni, olyan falvakon, mint például Pusztakamarás vagy Alsóbölkény, ahol a szegénység aggasztó méreteket öltött.
Nina Cugler szerint a kormány ott téved, hogy szociális programjain keresztül mindenkinek szeretne valami juttatni, holott az érintetteken nem az anyagi támogatás, hanem a felfogásváltás segítene. „A társadalmi kiszorítottságnak, az érintettől független, úgymond külső tényezői is vannak, de az esetek többségében az egyénen múlik, hogy sikerül-e élnie a lehetőségekkel vagy nem” – mondta el a Bukarestben bejegyzett egyesület vezetője. Romániában megállapítást nyert, hogy a legtöbb, szegénység miatt marginalizált személy nem él a felkínált munkalehetőséggel. Sokan elkényelmesedtek, és inkább a munkanélküli-, majd szociális segélyt választják a munka helyett.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
szóljon hozzá!