
Fotó: Boda L. Gergely
Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka vergődik a szegénység határán, olyan emberek is, akik dolgoznak vagy akár egyetemi oklevéllel rendelkeznek – jelentette ki Nina Cugler, a bukaresti Agenda 21 egyesület elnöke. Az inkluziós programokért felelős civil szervezet vezetője szerint az emberek felfogásával van gond.
2015. július 29., 20:522015. július 29., 20:52
A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja egyre komolyabb kihívást jelent, nyilatkozta Nina Cugler, az Agenda 21 elnöke, aki a szerdán Marosvásárhelyen mutatta be szervezetük legújabb inkluziós programját.
Állítását azzal a számokban is lemérhető ténnyel próbálta igazolni, hogy Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka él a szegénység peremén; a szegénység pedig a társadalmi marginalizáció egyik melegágya. „Nem csak a bőr sötétebb színe, a valamiféle fogyaték, az elszegényedés is a kiszorításhoz vezethet. Rendkívül szomorú, hogy a lakosság szinte felét ez a veszély fenyegeti, olyanokat is, akik munkahellyel rendelkeznek, de a keresetük nem elegendő a számlák törlesztésére” – állapította meg Cugler. Az Agenda 21 megyei önkormányzatok, prefektúrák valamint civil szervezetek bevonásával próbál Buzău, Călăraşi, Kolozs és Maros megyei településeken segíteni, olyan falvakon, mint például Pusztakamarás vagy Alsóbölkény, ahol a szegénység aggasztó méreteket öltött.
Nina Cugler szerint a kormány ott téved, hogy szociális programjain keresztül mindenkinek szeretne valami juttatni, holott az érintetteken nem az anyagi támogatás, hanem a felfogásváltás segítene. „A társadalmi kiszorítottságnak, az érintettől független, úgymond külső tényezői is vannak, de az esetek többségében az egyénen múlik, hogy sikerül-e élnie a lehetőségekkel vagy nem” – mondta el a Bukarestben bejegyzett egyesület vezetője. Romániában megállapítást nyert, hogy a legtöbb, szegénység miatt marginalizált személy nem él a felkínált munkalehetőséggel. Sokan elkényelmesedtek, és inkább a munkanélküli-, majd szociális segélyt választják a munka helyett.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Megnyílt a húsvéti termelői vásár Marosvásárhely főterén, ahol helyi finomságokat, kézműves portékákat, horgolt nyuszikat és díszített tojásokat kínálnak. A vásár csütörtök estig várja a látogatókat naponta 10 és 19 óra között.
Tűzoltói beavatkozásra volt szükség kedden Marosvásárhelyen, egy oktatási intézményhez tartozó műhelyben, ahol a helyiség füsttel telt meg.
Kigyulladt egy négy személygépkocsit szállító utánfutó Ratosnya térségében hétfő éjszaka folyamán, a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően azonban nem keletkezett kár a szállított járművekben.
Összegyűlt az ötezer aláírás Maros megyében is, amellyel csatlakoznak a 141-es számú tanügyi törvény megváltoztatását célzó polgári kezdeményezéshez. Az aláírások összegyűjtése csupán az első lépés volt – az igazi bürokratikus munka most következik.
Női szerepek a reformkorban címmel művelődéstörténeti kalandozásra hívja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Teleki Téka.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Az állami rendőrség hivatalos egyenruháját viselte jogtalanul az a férfi, akit pénteken füleltek le a helyi rendőrök Marosvásárhelyen.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
A közösségi médiában elterjedt információk szerint egy ember autóval vitte el a két, 4 és 5 éves kiskorút Dicsőszentmártonból, a hatóságok szerint azonban egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy emberrablás történt volna.
szóljon hozzá!