Fotó: Kristó Róbert
A nemrégiben alakult, társadalomkutatók alkotta Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport megvizsgálta, hogy milyen politikai indokok állhatnak a helyhatósági és parlamenti választások összevonásának hátterében. Alábbi összeállításunkban ebből szemléztünk.
2011. december 27., 18:072011. december 27., 18:07
2011. december 28., 15:582011. december 28., 15:58
A politikai elemzők szerint a választások összevonása a pártpreferenciákat is egységesíti
„A kormány elsősorban pénzügyi megfontolásokkal indokolta az összevonás szükségességét. A megtakarítás ténye kétségtelenül igaz, ám ha ez az érv valóban ennyire komoly volna, akkor világszerte jóval gyakoribbak volnának az összevont választások, legalábbis a gazdasági válság kitörése óta. Nyilvánvaló tehát, hogy elsősorban másról van szó. A helyhatósági és a parlamenti választásokat ugyanis nem hiába rendezik eltérő időpontokban: a szétválasztás oka az, hogy az egymástól független hatalmi szintek összetétele lehetőleg egymástól függetlenül alakuljon ki, és ezáltal jobban érvényesüljenek a »fékek és ellensúlyok« a politikai rendszerben. Az összevonással a kormánykoalíció éppen ezt az elvet próbálja meg gyengíteni” – áll az elemzésben.
Szerintük a főcél a PD-L számára a veszteségek csökkentése, mivel novemberig a hivatalban maradnak a polgármestereik és megyei tanácselnökeik, ami „jelentős előnyt jelent a mozgósítható erőforrások szempontjából. Azt is valószínűsíthetjük, hogy a kormány a jövő év folyamán rengeteg pénzt fog pumpálni helyi embereinek, hogy azok minél több lokális megvalósítást mutathassanak fel, továbbá e pénzek jó része – akár a törvényesség határát súrolva is – a kampányba is becsatornázható lehet” – emelik ki.
Hozzáteszik, hogy az összevonás nem feltétlenül kedvez az ellenzéki szövetségnek (USL), hiszen szerződésük (protokollumuk) egyelőre csak a parlamenti választásra, illetve a megyékre és a nagyvárosokra vonatkozik, a kistelepülésekre viszont nem. „A közös jelöltállítás tehát külön rendezett választások esetén is feszültségeket okozott volna az ellenzék berkeiben, az összevonás viszont még jobban megnehezíti a kiegyezést. A helyhatósági választás jó lehetőség lett volna az erőviszonyok felmérésére, az ott elért eredmények alapján a PSD és a PNL kevesebb súrlódással oszthatta volna el egymás között a választókerületeket. Az összevonás miatt most már csak a 2008-as eredményeket vehetik alapul, ez azonban jóval vitatottabb kiindulópont, hiszen azóta a politikai erőviszonyok jelentősen megváltoztak” – vélik.
Szerintük a román pártok esetében alkalmazott elemzés az RMDSZ esetében is megállja a helyét, mivel „a rivális magyar szervezetekkel (és ezen belül főleg az EMNP-vel) szembeni helyzeti előny megtartása az RMDSZ számára is vonzóvá teszi az összevonást. Ebben az esetben ugyanis az ellenzék nem tudja konkrétan felmutatni (a helyhatósági választásokon – a szerk.) támogatottságát, így kisebb nyomatékkal követelheti a kiegyezést és a közös fellépést a parlamenti választásokon” – emelik ki. Azonban azt is kihangsúlyozzák, hogy a nemrégiben alakult EMNP a helyhatósági választások halasztása miatt időt is nyerhet a néhány hete indított pártépítésre.
Az elemzők úgy tartják, hogy a választások összevonása a kisebb pártok számára jár a legrosszabb következményekkel. „A szavazatok megosztását a szakirodalom a ticket-splitting fogalmával írja le. Véleményünk szerint az összevonás egyértelműen a ticket-splitting ellen hat. Míg azonban a pártok vélhetően abban bíznak, hogy sikeres helyi embereik hátszelén országos jelöltjeik is profitálni fognak, a tapasztalat inkább azt mutatja, hogy a hatás ellenkező előjellel érvényesül, vagyis az országos arénára vonatkozó preferenciák húzzák maguk után a helyi porondokra vonatkozó döntéseket. Ez pedig oda vezethet, hogy az országos szinten már jelenleg is meglehetősen koncentrált pártrendszer helyi szinten is koncentráltabbá, s egyszersmind homogénebbé válhat. Ez rossz hír azon kis pártok számára, amelyek országos szinten már nem jelentenek számottevő erőt, ám egy-két végváruk még megmaradt helyi szinten (pl. a Parasztpárt Temes megyében)” – összegeznek.
A Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
2011 őszén alakult azzal a céllal, hogy az átalakuló erdélyi politikai térben végbemenő folyamatok elemzésével pártpolitikán túlmutató, de nem értéksemleges javaslatokat fogalmazzon meg. A csoport az erdélyi közélet és politikai intézményrendszer reformját, az egyeztetés kultúráját kívánja elemzéseivel előmozdítani. Tagjai: Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató; Pozsony János Csaba politológus; Sólyom István politológus, újságíró; Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató; Székely István Gergő politológus, kutató; Toró Tibor szociológus-politológus, egyetemi tanársegéd és Zsigmond Csilla szociológus, politikai szakértő, egyetemi tanársegéd.
Életének kilencvenhatodik évében, vasárnap elhunyt Sajdik Ferenc Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista – közölte honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétfőn.
Charlie Kirk neve örökké élni fog a legnagyobb amerikai patrióták krónikáiban – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az amerikai konzervatív aktivista vasárnap tartott gyászszertartásán a glandale-i State Farm stadionban, Arizonában.
Százezer embert várnak Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista gyászszertartására – mondta a közmédia washingtoni tudósítója vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Románia elítéli, hogy három orosz harci repülőgép megsértette Észtország légterét – közölte Oana Țoiu külügyminiszter egy pénteki X-bejegyzésben.
Mivel Oroszország háborús gazdaságát a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek tartják fenn, ezen források csökkentése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
Nem felelnek meg a valóságnak Alex Florența román legfőbb ügyésznek azok az állításai, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a romániai elnökválasztásba – jelentette ki kedden este a Kreml szóvivője.
Szeptember 30-tól az Egyesült Államokban feloldják a vízummentességi program korlátozásait minden magyar állampolgár előtt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Az ügyész halálbüntetés javaslatával nyújtotta be a vádiratot a bírósághoz a Charlie Kirk elleni halálos merénylettel gyanúsított Tyler Robinson ügyében kedden.
89 éves korában elhunyt Robert Redford színészlegenda, akit olyan klasszikus filmekből is ismerhetünk, mint Az elnök emberei, Butch Cassidy és a Sundance kölyök.
Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik, és a két fél egyre mélyebben beássa magát. Marco Rubio erről a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt hétfőn.
szóljon hozzá!