Magyar Szó: szükség volt június 4. emléknappá nyilvánítására

A trianoni békeszerződés és annak következményei a mai napig közvetlen módon kihatnak a határon túli magyarok életére, mindennapjaira, ezért igenis szükség volt június 4. emléknappá nyilvánítására – írta pénteki kommentárjában az újvidéki Magyar Szó.

Szőcs Lóránt

2010. június 04., 09:542010. június 04., 09:54

2010. július 06., 16:102010. július 06., 16:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Nem tudom, mennyire testközeli élmény az egy átlagos anyaországi számára, hogy a hadseregbe érkezve katonatársai megkérdezik tőle: Te magyar vagy? Mit keresel itt? Miért nem a magyar hadseregben szolgálsz?” – írja a szerző, Kókai Péter.

„Megtörténhet, hogy a saját nevedet olyan írásmódban látod viszont, hogy kevésbé szerencsés esetben el sem tudod olvasni, előfordulhat, hogy az utcán megvernek, csak azért, mert magyarul beszéltél” – sorolja, majd felteszi a kérdést: vajon ez a Trianon-emléknap most enyhít valamit is ezeken a következményeken?

„Önmagában nem. De végre van egy nap, amikor nevén nevezzük a gyereket. Nem sütjük le zavartan a szemünket, ha megkérdeznek bennünket, magyarként mit keresünk itt” – adja meg a választ, majd megállapítja: „Saját önbecsülésünkben segíthet, de ez már nem az Országgyűlésen és nem az emléknapon múlik, hanem kizárólag rajtunk, csak a lehetőséget kaptuk meg rá”.

Ha lehet országosan megünnepelt napja „a Tisza élővilágának, a rejtvényfejtőknek, a magyar–lengyel barátságnak, az ejtőernyősöknek és a méheknek, akkor miért ne lehetne egy napon azt ünnepelnünk, hogy magyarok vagyunk, és ezen az alapon összetartozunk, bárhová is vetett bennünket a sors és a politika?” – zárja kommentárját a Magyar Szó.

A magyar Országgyűlés hétfőn fogadta el a június 4-ét – a trianoni békeszerződés aláírásának napját – a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt. A parlament június 4-én, pénteken emlékülést tart a békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából.