
Borbély László környezetvédelmi tárcavezető szerint az RMDSZ-nek a kormányból való esetleges kilépése függ a koalíció hétfői tárgyalásaitól. Mint mondta, az oktatási törvény és egyéb törvények kapcsán a szövetség „határidőket és vállalásokat” vár a kormánypartnerektől.
2010. november 04., 16:002010. november 04., 16:00
2010. december 07., 13:452010. december 07., 13:45
Borbély László csütörtökön Aradon elmondta, az RMDSZ képviselői szomorúak, és aggódnak az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése miatt. „Szomorúak vagyunk, és aggaszt mindaz, ami történik. Nem kérdőjelezzük meg az Alkotmánybíróság döntését, de furcsának találom, hogy egy alkotmánybíró két hét alatt kétféleképpen szavazzon. Az Alkotmánybíróságon az utóbbi időben minden döntést öt-négy arányban hoztak meg. Aggaszt bennünket ez, és feltesszük akkor a kérdést: működik-e egyáltalán ez a koalíció. Ha működik, hatalmunkban kell álljon átvinni az oktatási törvényt egy hónapon belül” – állította Borbély.
A miniszter hozzáfűzte, szükség van az oktatási törvényre, „nemcsak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyek miatt, hanem mert jó törvény, a decentralizációt például várják a helyi hatóságok. Borbély elmondta, az RMDSZ-ben pénteken tanácskoznak az Alkotmánybíróság döntéséről, a koalícióban pedig hétfőn kerül sor tárgyalásra. „Határidőket és vállalásokat akarunk, a nemzeti kisebbségek és fejlesztési régiók törvényei esetében egyaránt. Ezeket a törvényeket át kell vinni a parlamenten, a koalíciónak be kell bizonyítania, hogy erős, és képes érvényesíteni akaratát” – jelentette be Borbély.
Mint mondta, kudarc lesz a koalíció számára, ha nem sikerül megszavaztatni az oktatási törvényt az év végig, mert akkor ezt nem lehet gyakorlatba ültetni a következő tanévben. Arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, Borbély azt válaszolta: ez „függ a hétfői koalíciós tárgyalásoktól”.
Az Alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktus alakult ki a parlament és a kormány között, azt követően, hogy a kabinet visszavonta a szenátusból az oktatási törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése után összehívta a Szövetség Állandó Tanácsát. Szerinte nincs alapos indok az alkotmányellenességre, és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltétele a haladás a kisebbségi jogok terén. Hozzátette, az RMDSZ számításba veheti a kormányból való kilépés lehetőségét, ha a jelenlegi koalíció nem működik, vagy ha a kormányzati partnerek szerint a program bizonyos célkitűzései, az oktatási törvényt beleértve, nem érvényesek már.
Az RMDSZ nem akar kilépni a kormánykoalícióból, mert veszélyeztetné az IMF-szerződést és a nemzeti érdeket, várja az Alkotmánybíróság indoklását a tanügyi törvény ügyében, hogy lássa, milyen megoldásokat javasolnak a kormány és parlament közötti jogi konfliktus feloldására.
Csütörtökön az RMDSZ az államfővel tárgyalt
Több vezető RMDSZ-es politikust hívtak csütörtökön délelőtt a Victoria-palotába, ahol Traian Băsescu, államelnök, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt az Alkotmánybíróság döntéséről a tanügyi törvény felelősségvállalásának ügyében. „Én bízom benne, hogy a kormány felelősségvállalása az oktatási törvényért érvényben marad azt követően is, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza indoklását és folytatódik a procedúra a letett bizalmatlansági indítvány megvitatásával” – nyilatkozta a Verestóy Attila szenátor azt követően, hogy tárgyalt Markó Bélával.
Kelemen Hunor művelődési miniszter a kormánynál folytatott megbeszélés után kifejtette, hogy az RMDSZ várja az Alkotmánybíróság indoklását, hogy lássák, milyen megoldásokat javasolnak a kormány és parlament közötti jogi konfliktus feloldására.
Traian Băsescu államelnök csütörtökön a közszolgálati rádiónak (RRA) azt nyilatkozta, véleménye szerint „még nem egyértelmű” az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése, okozott „egy kis izgalmat”, de ő várja a testület indoklását. Szerinte meg kell várni az Alkotmánybíróság indoklását, hogy lássák, a felelősségvállalás folyamata megáll, vagy folytatódik. Traian Băsescu azt is elmondta, nem tudja, hogy az Alkotmánybíróság „vállalhatja-e a felelősséget” egy már megkezdett procedúra leállításában. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése egy szolidaritási teszt a koalíció számára.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.