Kiken spórol a kormány?

Egynegyedével csökkentik, amint már olvashatták, a közalkalmazottak bérét, továbbá szintén 25 százalékkal csökken a sportolók életjáradéka, a kutatási ösztöndíj, a tudósok támogatása, valamint a papok fizetése.

15 százalékos csökkentés érinti a nyugdíjakat, továbbá az éves átlagjövedelem 85%-a alapján kiszámolt gyermeknevelési járandóságot és a munkanélküli segélyt.

Teljesen eltörlik a következő szociális juttatásokat: a fűtéstámogatást, a nyugdíjasok üdülőjegyét, a születéskor adott támogatást, a fiatal házasoknak járó támogatást, a tanárok és nyugdíjasok utazási kedvezményét és a 13. fizetést.

A kormány valamiképpen próbálja megelőzni a túlzott elszegényedést, ezért a megszorító intézkedések alól mentesül a minimálbér és a minimális gyermeknevelési járandóság, ami továbbra is 600 lej marad. A minimálnyugdíj sem változik, továbbra is 350 lej lesz, megmarad a garantált minimális jövedelem is, amelynek összegét a családtagok számának függvényében számolják ki.

A költségcsökkentés nem érinti a fentebb fel nem sorolt többi 35 féle szociális, társadalmi juttatást (mint például a fogyatékkal élők, HIV-pozitív gyerekek, a menekülteknek, a rokkantaknak, veteránoknak és politikai üldözötteknek járó segély, valamint az egyetemistáknak és diákoknak nyújtott ösztöndíj).

Habár eredetileg arról volt szó, hogy a költségcsökkentési intézkedések azért szükségesek, mert válságban tovább rontaná az ország gazdasági helyzetét, ha az adókat növelnék, a több tulajdonnal rendelkezők számára emelkednek az ingatlanadók. Például, aki három lakással rendelkezik a harmadik ingatlanáért 200%-os adót kell fizessen, ezen kívül a szerzői jogdíjak adóját is megemelik. Továbbá az eddig adómentességet élvező ajándék-, bölcsőde-, étkezési- és üdülőjegyeket, a letétbe helyezett összegek kamatját, a végkielégítéseket és a programozók fizetését megadóztatják.