Lehet-e ismét „közös nyelv” a kereszténység Európában? – fordult a Lőrincz Csaba-sátorban szerdán délben tartott beszélgetés részvevőihez Ablonczy Bálint moderátor, a Heti Válasz rovatvezetője.

Elsőként David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik alapítója, a BBC londoni tudósítója fogalmazta meg válaszát. „Tőlünk függ, milyen célokat fogalmazunk meg ebben a kérdésben. Kihívás, hogy újra »felfedezzük« a kereszténységet, »újraevangelizáljuk« Európát” – kezdte felszólalását. Meglátása szerint „hurrikán söpör végig Európán, az igazi kérdés pedig az, hogy milyen vezérek segíthetnek talpon maradni ebben a viharban”.

Otthonból szálloda

A jelenlegi európai állapotokról szólva Campanale elmondta, „otthonainkból szállodákat csinált a társadalmunk. Egy hotelt használhatunk, a saját szabályai szerint élhetünk ott, jól is érezhetjük magunkat, de soha nem fogjuk otthonunknak tekinteni”. Éles kritikát is megfogalmazott. „Az elmúlt évtizedek óta a legnagyobb, kimondatlan tömegmanipuláció zajlik: elveszik az identitásunkat, moralitásunkat, összemosódnak a jó és rossz közötti határok. Pedig igenis meg kell kérdőjelezni ezt a szabályozott rendszert. Európa horgonyát mindig a keresztény hit jelentette” – emelte ki.

Válság minden téren

A BBC tudósítójától Takács Szabolcs Ferenc, a magyar Miniszterelnökség európai uniós külügyekért felelős államtitkára vette át a szót. „A kontinens a római jogra, a görög filozófiára és a kereszténységre kell épüljön” – hangoztatta. Az államtitkár úgy látja, Európa politikai téren is válságban van, mivel „nem tudni, ki kezében összpontosul a hatalom, a választott vezetőkében, vagy az arc nélküli bürokratákéban”. A politikai után a demográfiai válságra térve Takács elmondta, az egész Európára jellemző, folyamatosan csökkenő népesség miatt hiszi azt több ország, hogy gazdasági ereje megtartását csak a bevándorlók befogadásával oldhatja meg. Egy 2010-es felmérés alapján Európa 51 százaléka tartotta magát hívőnek. Kitűnik a statisztikából Románia, ahol ez az arány 92 százalék – a másik véglet Csehország a maga 16 százalékával. Magyarországon 45 százalék vallotta magát hívőnek – részletezte az államtitkár. „A civilizációs örökségünk nem veszhet el, elő kell hozni a keresztény gyökerekre épülő filozófiát” – hangsúlyozta.

Tusványos történetében az első szlovák politikusként Peter Krajňák, Szlovákia oktatási minisztériumának államtitkára osztotta meg véleményét a hallgatósággal. A ruszin kisebbséghez tartozó, görög-katolikus politikus szerint „a túlélés feltétele a keresztény Európa újra-megteremtése”. Tusnádfürdőig tartó útján Peter Krajňák „meglepetéssel figyelte, hogy Erdélyben minden településen több templomot és keresztet látott, a helyszínre érve pedig harangszót hallott”. „Európának keresztény alappilléreken kell állnia. Csakhogy akkora látszólagos jólétben élünk, hogy közben elfelejtettük Európa alapértékét – a kereszténységet” – mondta. A szlovák államtitkár bevallotta, „fél az extrém-liberalizmustól, amely előtérbe helyezett minden demokratikus elvet, viszont teljesen kiszorította a kereszténységet”.

A szomszédi viszonyról

Ablonczy Bálint moderátor Németh Zsolthoz, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökéhez fordulva arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, miszerint „Magyarország kereszténydemokrata kormánya felhúzott egy olyan falat, kerítést, amelyet a római katolikus egyház feje élesen bírált”.

„Ahogy a mondás tartja, a jó szomszédság alapja a magas kerítés” – replikázott Németh Zsolt, hozzátéve, „Európa védőbástyájaként tudjuk, milyen szerepe van egy ilyen kerítésnek”. Megjegyzését részletezve elmondta, a kezdeti zavar után a Balkán kiállt a kerítés mellett, az országvezetők pedig lassan meggyőződtek arról, hogy „szükség van egy európai kerítésre, amit úgy nevezünk, határ- és partiőrség”. A kerítésre visszatérve hozzáfűzte, ha csak kerítés van – kapuk, ellenőrzött áthaladó forgalom nélkül –, az nem fenntartható, de ha a kerítés két oldalán lévő országok együttműködnek, az megoldást hozhat.

A szomszédi viszony után Németh Zsolt a vallás és a politika viszonyára tért rá. „A keresztény Európa nem egy vallási fogalom, hanem egy olyan híd, amelyet két irányból épít az egyház és a politika”. Mint mondta, a politikusok ne prédikáljanak, a papok pedig ne politizáljanak. „A hitből fakadó értékeket képviselni kell. A politikának pedig ezekre az értékekre kell alapoznia. Az államot és az egyházat külön kell választani, mert csak így lehet keresztény – és nem iszlám – Európa” – fogalmazta meg véleményét.

Kell-e, ha nem kérnek belőle?

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke Takács Szabolcs Ferenc statisztikai adataira visszautalva kérdéssel válaszolt arra a moderátori kérdésre, hogy kell-e erőltetni a keresztény Európát, amikor sem személyes, sem közösségi dimenziókban nem kér az európaiak fele a kereszténységből. „Az az igazi kérdés, hogy az Európai Unió meghagyja-e polgárainak ebben a kérdésben a választás lehetőségét” – vélekedett. Hozzátette, „a személyes hit állandó cégérként való megnyilvánulását egy politikustól nem tartja korrektnek”. Az is hozzájárul szerinte a népesség „hitevesztéséhez”, hogy Európán belül „már nem csak közös értékek vannak”. „Igaz, sok a közös, például a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság, de a család- és társadalompolitika terén lehet, hogy nincs már közös érték például az északi országokkal”.

Befejezésül az Országgyűlés alelnöke elmondta, az európaiság egyik fontos jellemzője, hogy megvannak a véleménykülönbségek. „Az iszlám nem tartozik Magyarországhoz, de nem mondhatjuk azt Németországnak, hogy ők is gondolják így. Tisztelni kell egymás álláspontját” – vélte.