
Fotó: Biró István
Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.
2017. május 13., 16:262017. május 13., 16:26
2017. május 13., 16:552017. május 13., 16:55
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában beszélt erről a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva. Hozzátette:
A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”.

Megkezdődött Zilahon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megnyitó beszédében azt mondta: az általa vezetett alakulat fontosnak tartja, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen.
Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja elakasztani, hitelteleníteni az RMDSZ nemzetközi szerepvállalását, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.
– mondta Kelemen Hunor.
Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. „Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára” – jelentette ki a politikus.
Az RMDSZ elnöke
„Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”.
„Kezdem azzal, amit 2017-ben az egyik legsúlyosabb problémának látok. Ha képesek vagyunk eltávolodni a mindennapi román politikai állóháborútól, és egy pillantást vetünk az összképre, akkor a látvány sok tekintetben lehangoló. A működő demokrácia egyik alapfeltétele a hatalmi ágak szétválasztása. Ez a jogállamiságnak is az egyik ismérve. Ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, mert a hatalmi ágak és azok kompetenciái egymásra csúsznak, és azzal hol itt, hol ott rendszeresen visszaélnek. Ilyen körülmények között jogállamról beszélni nem lehet, nem is érdemes. A törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás mintha azért versenyezne, hogy ki győzi le a másikat, ki lesz az igazi hatalom birtokosa. Ezeknek a hatalmi ágaknak a képviselői gyakran úgy viselkednek, mintha egymás esküdt ellenségei lennének. Ennek az egyik eredménye a totális káosz, a bizalmatlanság, az állandó félelem és végső soron a hatékonyan működő állam hiánya.
– nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hozzátette, hogy
„Nekünk, erdélyi magyaroknak az az érdekünk, hogy Románia egy jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek, hogy az 1918-as ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és elismerjék közösségünket államalkotó tényezőként” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy
„Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van.
– jelentette ki.
Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni.
A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert
Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei.
A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
Elfogytak a rendelkezésre álló jegyek a magyar labdarúgó-válogatott utolsó világbajnoki selejtezőmérkőzésére, melyet az ír csapattal játszik november 16-án a Puskás Arénában. Székelyföldi szurkolóknak is sikerült jegyet vásárolniuk.
Nyolc magyar és két német állampolgár, valamint a kenyai kapitány tartózkodott azon a kisrepülőgépen, amely lezuhant kedden Kenya partvidékén, a légikatasztrófának nincsenek túlélői – közölte a gépet üzemeltető Mombasa Air Safari légitársaság.
Súlyos börtönbüntetésekre ítéltek hétfőn Skóciában öt román állampolgárt szexuális bűncselekményekért, embercsempészetért és kelet-európai nők prostitúcióra kényszerítéséért.
Lemondott vasárnap Andreja Katic szlovén igazságügyi miniszter és Bostjan Poklukar belügyminiszter, miután előző nap hajnalban az ország délkeleti részén található Novo Mesto városban meggyilkoltak egy férfit.
Tesztelték a Burevesztnyik hiperszonikus, pilóta nélkül manőverező repülőgépet október 21-én – jelentette Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke Vlagyimir Putyin elnöknek vasárnap egy vezetési ponton.
A későn érkező mentőket okolják egy fiatal magyar férfi haláláért Ausztriában. Az eset a ritkábban lakott területek sürgősségi egészségügyi ellátásának hiányosságaira terelte a figyelmet a Kronen Zeitung című osztrák lap pénteki jelentése szerint.
Később tartja meg tervezett találkozóját Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel, a jövő hétre kilátásba helyezett időpontot törölték. Az amerikai elnök ezt szerdán közölte, miután tárgyalt Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával.
Donald Trump két napon belül ígért döntést a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót illetően – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden újságírói kérdésre.
„Nincs terve” Donald Trump amerikai elnöknek arra, hogy a közeljövőben találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – adta hírül kedd este a BBC a Fehér Ház egyik tisztviselőjére hivatkozva.
szóljon hozzá!