Hirdetés
Hirdetés

Kelemen Hunor: ne a magyarok ellen irányuljon a 2018-as centenárium

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.

2017. május 13., 16:262017. május 13., 16:26

2017. május 13., 16:552017. május 13., 16:55

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában beszélt erről a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva. Hozzátette:

Idézet
ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna.

A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”.

Hirdetés

korábban írtuk

RMDSZ-kongresszus – Kelemen Hunor: románok és magyarok nem lehetnek egymás ellenségei
RMDSZ-kongresszus – Kelemen Hunor: románok és magyarok nem lehetnek egymás ellenségei

Megkezdődött Zilahon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megnyitó beszédében azt mondta: az általa vezetett alakulat fontosnak tartja, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja elakasztani, hitelteleníteni az RMDSZ nemzetközi szerepvállalását, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.

Idézet
Lehangoló az összképe annak, ami 2017-ben Romániában történik, ugyanis nem érvényesül a jogállamiság, nem működik a demokrácia és nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról

– mondta Kelemen Hunor.

Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. „Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára” – jelentette ki a politikus.

Az RMDSZ elnöke

„politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz.

„Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”.

„Kezdem azzal, amit 2017-ben az egyik legsúlyosabb problémának látok. Ha képesek vagyunk eltávolodni a mindennapi román politikai állóháborútól, és egy pillantást vetünk az összképre, akkor a látvány sok tekintetben lehangoló. A működő demokrácia egyik alapfeltétele a hatalmi ágak szétválasztása. Ez a jogállamiságnak is az egyik ismérve. Ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, mert a hatalmi ágak és azok kompetenciái egymásra csúsznak, és azzal hol itt, hol ott rendszeresen visszaélnek. Ilyen körülmények között jogállamról beszélni nem lehet, nem is érdemes. A törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás mintha azért versenyezne, hogy ki győzi le a másikat, ki lesz az igazi hatalom birtokosa. Ezeknek a hatalmi ágaknak a képviselői gyakran úgy viselkednek, mintha egymás esküdt ellenségei lennének. Ennek az egyik eredménye a totális káosz, a bizalmatlanság, az állandó félelem és végső soron a hatékonyan működő állam hiánya.

Idézet
Romániában minden mintha történne, de igazából soha nem lehet tudni, hogy pontosan mi fog történni”

– nyilatkozta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor hozzátette, hogy

az erdélyi magyarok azt szeretnék, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek valósággá váljanak, a kisebbségek jogai nem csak papíron létezzenek.

„Nekünk, erdélyi magyaroknak az az érdekünk, hogy Románia egy jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek, hogy az 1918-as ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és elismerjék közösségünket államalkotó tényezőként” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy

csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte.

„Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van.

Idézet
Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés”

– jelentette ki.

Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni.

Markó: a románoknak sem nagyon van, amit ünnepelni

A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert

nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban.

Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei.

A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra

Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Célirányosan drónokra, lőszerekre és rakétákra megy a legfrissebb EU-s támogatás Ukrajnának

Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.

Célirányosan drónokra, lőszerekre és rakétákra megy a legfrissebb EU-s támogatás Ukrajnának
2026. október 07., szerda

Elhunyt 102 évesen a legidősebb Oscar-díjas színésznő. Superman-filmben is szerepelt

Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.

Elhunyt 102 évesen a legidősebb Oscar-díjas színésznő. Superman-filmben is szerepelt
2026. október 06., kedd

Dróntámadás érhetett két hajót a Fekete-tengeren, az egyik el is süllyedt

Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.

Dróntámadás érhetett két hajót a Fekete-tengeren, az egyik el is süllyedt
Hirdetés
2026. október 06., kedd

Feloszlatták a parlamentet és előrehozott választások jönnek az egyik EU-tagállamban

Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.

Feloszlatták a parlamentet és előrehozott választások jönnek az egyik EU-tagállamban
2026. október 06., kedd

Oroszországi pestisgyanúra figyelnek a nagyhatalmak

Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.

Oroszországi pestisgyanúra figyelnek a nagyhatalmak
2026. október 02., péntek

Megvan, melyik ország lehet az Európai Unió 28. tagállama

Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Megvan, melyik ország lehet az Európai Unió 28. tagállama
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Késelés a pilótafülkében, műszerszabotációs próbálkozás – részletek a majdnem eltérített Flydubai-járaton történtekről

A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.

Késelés a pilótafülkében, műszerszabotációs próbálkozás – részletek a majdnem eltérített Flydubai-járaton történtekről
2026. szeptember 30., szerda

Azt hitték, hogy eltérítették a Dubajból Tel-Avivba tartó repülőgépet – kiderült hogy a pilóták verekedtek

Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.

Azt hitték, hogy eltérítették a Dubajból Tel-Avivba tartó repülőgépet – kiderült hogy a pilóták verekedtek
2026. szeptember 28., hétfő

Az elmaradt Medárd-időszaki csapadék nyomában

A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.

Az elmaradt Medárd-időszaki csapadék nyomában
Hirdetés