Huszonkétezer lejes közalkalmazotti bérplafont terveznek

Az érintett beosztottakat tömörítő szakszervezetek által hevesen bírált tervezetet már jövő évtől alkalmaznák. Az elképzelés szerint a legalsó kategóriába a szakképzetlen személyzet tartozna: ezek az alkalmazottak a 2016-ban bruttó 1200 lejt elérő minimálbért vihetnék haza havonta. Őket követnék a középiskolai, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezők, a harmadik csoportba pedig az érettségi oklevéllel rendelkező alkalmazottak kerülnének.

A negyedik kategóriába a „rövid időtartamú” felsőfokú végzettséggel rendelkező beosztottak tartoznának, például az orvosi asszisztensek, irattárosok, törvényszéki jegyzők, míg a legjobban fizető állásokat a „hosszú időtartamú” felsőfokú képzésen részt vett alkalmazottak érdemelnék ki – például az orvosok és professzorok, de ide tartozna az államelnök, a szenátorok és képviselők, valamint a miniszterek. A legfelső kategóriába tartozók havi fizetése legfeljebb bruttó 22 ezer lej lehetne.

A tervezetet Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter mutatta be a România TV adásában, a stúdióban jelenlévő szakszervezeti illetékesek pedig azonnal kifejtették ellenvetéseiket. A közalkalmazottak képviselői úgy vélik, az elképzeléssel a kormány hozzá nem értését bizonyítja: szerintük a tervezetből egyértelműen kitűnik, hogy a kabinet nem ismeri az alkalmazási előírásokat, hiszen például a szakképzetlen beosztottak közé sorolja a sofőröket.

Ezzel szemben Victor Ponta miniszterelnök az új törvény mihamarabbi alkalmazását szorgalmazza, mint kifejtette: elfogadhatatlan, hogy az államelnök, a miniszterelnök vagy a parlamenti kamarák elnökei kevesebbet keressenek, mint egy állami vállalat, illetve egy katonai intézmény vezetője.

„Rendet kell tenni, normális fizetéses rendszert kell kialakítani. Egyetlen európai államban sem fordulhat elő, hogy a miniszterelnök fizetése kisebb, mint egy állami vállalat beosztottjának bére” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: az új bérezési törvényben „karrierépítő tervet” is biztosítanának az orvosoknak, pedagógusoknak, katonáknak és rendőröknek, az erre vonatkozó kiegészítést az év második felében állítják össze.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy a közszférában jelenleg létező 111 kategóriát minél előbb ötre csökkentenék. A kormány január végén hozott létre egy munkacsoportot, amelynek feladata az új bérezési törvény kidolgozása volt. A munkaügyi tárca adatai szerint a Romániában dolgozó 1,186 millió állami beosztott közül mintegy 923 ezren nettó 1200 lejnél is kevesebbet keresnek havonta. A most hatályban lévő bérezési törvényt 2010-ben fogadták el.

A román és a bolgár munkaerő a legolcsóbb 
Továbbra is a román és a bolgár munkaerő a legolcsóbb európai uniós viszonylatban – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. Egy bolgár munkavállaló 2014-ben óránként 3,8 euróért dolgozott, Romániában ez az érték elérte a 4,6 eurót.
Messze elmaradnak ezek az értékek mind a 24,6 eurós uniós átlagtól, mind pedig a Dániában regisztrált, óránkénti 40,3 eurótól. Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem euróövezeti tagállamok közül tavaly Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az órabér, az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva 6 százalékos bővülést jegyeztek – az uniós átlag 1,4 százalékos volt.
Ha a tevékenységi kört vesszük górcső alá, akkor az iparban dolgozók keresnek uniós viszonylatban a legjobban a maguk 25,5 eurós átlag órabérükkel, majd a szolgáltatásban (24,3 euró) és az építőiparban (22 euró) tevékenykedők következnek.
Romániában eközben a szolgáltatásban dolgozók viszik haza a legtöbbet: 5,1 eurós az órabérük, majd az ipar (4,7 euró) és az építkezések (3,4euró) következnek. A munkaerővel járó költségek kiszámításakor a fizetések mellett a munkavállalókkal járó más természetű költségeket, például a tb-t is figyelembe veszik.