
Száznál is többen kerültek szabadlábra, miután hatályba lépett szombaton az igazságszolgáltatás számos szereplője és több politikus által is bírált új büntető törvénykönyv (Btk.) és büntetőjogi perrendtartás. A kormány jelezte: néhány ponton módosítja a kifogásolt jogszabályokat.
2014. február 02., 16:282014. február 02., 16:28
2014. február 02., 16:292014. február 02., 16:29
Az új jogszabályokat azért bírálják, mert jelentősen csökkenti a büntetési tételeket – többek között a korrupciós bűncselekmények esetében is –, és megnehezíti, hogy az ügyészség a nyomozás során lehallgassa a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit.
Victor Ponta miniszterelnök még pénteken úgy vélekedett, ostobaság azt állítani, hogy az új jogszabály a bűnözőket védi. Leszögezte: nem sürgősségi kormányrendelettel módosítják a jogszabályokat, a kormány várhatóan a héten fogadja el a módosítási javaslatokat, amelyeket aztán a parlament elé terjeszt. Ponta elmondta: a parlament a hét elején eltörli a Btk. azon cikkelyét, amely bűncselekményként határozza meg a becsületsértést és a rágalmazást, megnehezítve ezzel az oknyomozó újságírók munkáját.
Traian Băsescu államfő pénteken délelőtt is nyomatékosan felszólította Victor Pontát, hogy még a nap folyamán kormányrendelettel módosítsák a vitatott részeket, különös tekintettel a perrendtartás azon cikkelyére, amely a korrupcióellenes ügyosztály szerint ellehetetleníti a nyomozásokat, mivel a lehallgatások engedélyezését ahhoz kötné, hogy a célszemélyeket előzetesen tájékoztatni kell az ellenük zajló vizsgálatokról.
Ponta elmondta, valóban vita volt szakértők között a vonatkozó rendelkezésről, de szerinte a büntetőeljárásnak van egy másik cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy ismeretlen tettes ellen, vagyis maga a bűncselekmény ellen indítson nyomozást a vádhatóság, így szerinte ez megoldja a Băsescu által felvetett problémát.
Dolgoznak a módosítási javaslatokon
Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter szintén pénteken közölte: a minisztérium szakemberei dolgoznak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által javasolt módosításokon. A minisztériumba a nap folyamán Victor Ponta is ellátogatott. Mihai Udroiu bíró, aki részt vett az új Btk. és a perrendtartás kidolgozásával megbízott testület munkájában, az Agerpresnek úgy nyilatkozott: az új jogszabály sem tiltja meg a nyomozó hatóságoknak, hogy a bűnvádi vizsgálat megkezdése és a gyanúsított tájékoztatása közötti időszakban lehallgatásokat eszközöljenek.
Dan Şova nagyberuházásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken azt mondta: a Btk.-t és a perrendtartást nem lehet kormányhatározattal módosítani, mivel azok az alapvető emberi szabadságjogokat érintik. A lehallgatások kapcsán elmondta: az új jogszabály csupán arról rendelkezik, hogy ha egy ügyész egy gyanúsított lehallgatására kér engedélyt az illetékes bíróságtól, akkor érdemi bizonyítékokkal kell szolgálnia arra nézvést, hogy a lehallgatás valóban indokolt.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) közleményben jelezte: az új Btk. bizonyos cikkelyei utólagos módosításra szorulhatnak, ugyanakkor nem tartotta indokoltnak a hatályba lépése elhalasztását. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a bírói testület létszámhiánnyal küzd. Az ügyvédi kar nevében Ion Ilie Iordăchescu, a bukaresti ügyvédi kamara vezetője úgy vélekedett: az új jogszabályok marginalizálják az ügyvédeket, és nem nyújtanak számukra megfelelő védelmet, ezrét hatályba lépésüket halasztani kellene a probléma orvoslásáig.
Egyébként mivel az új Btk. rendelkezései jelentős mértékben csökkentik a büntetési tételt bizonyos bűncselekmények esetében, csupán a hatályba lépése napján, szombaton 122 elítéltet bocsátottak szabadon. Várhatóan számos további elítéltet kell majd szabadon engedni az ország börtöneiből. A Gândul hírportál szerint csupán Bukarestben 700 szabadlábra helyezési kérelmet nyújtottak be.
IICCMER: segít a kommunista pribékeknek az új Btk.
Ellehetetlenülhet a kommunista rendszert kiszolgáló, politikai foglyok haláláért felelős egykori belügyminisztériumi alkalmazottak felelősségre vonása az új büntető törvénykönyv egyik cikkelye miatt, amely módosítja a népirtás tényállását – hívta fel a figyelmet a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Az intézet az igazságügy-minisztériumnak küldött levelében rámutat: a módosítás értelmében nem bármely közösség, csupán a nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportok elleni erőszak minősül népirtásnak. Az IICCMER szerint ennek nyomán az olyan ügyek kivizsgálása is ellehetetlenülhet, amelyekben már elindult a bűnvádi eljárás. Ezzel Alexandru Vişinescu és Ioan Ficior egykori börtönparancsnokok ügyére utaltak. Az intézet ezért felkérte a minisztériumot: módosítsa a kifogásolt cikkelyt.
Az IICCMER tavaly augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.
Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnoka, aki 1956 és 1964 között állt a fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Az IICCMER vizsgálatai szerint ez idő alatt tizenkét politikai fogoly halt meg a börtönben a Vişinescu által bevezetett kegyetlen bánásmód, a rossz élelmezés, az állandó verések és a magánzárkában eltöltött idő miatt.
A most 88 éves egykori börtönparancsnok volt az első, aki ellen hivatalosan ügyészségi feljelentést tettek a bukaresti területi katonai ügyészségen több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A legfőbb ügyészség szeptemberben népirtás miatt indított bűnvádi eljárást ellene.
A másik, immár ismert egykori lágerparancsnok Ioan Ficior nyugalmazott ezredes, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt. Az alkotmánybíróság december 12-én úgy döntött: az emberölés – így a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben az egykori büntetés-végrehajtási alkalmazottak által elkövetett politikai gyilkosságok – nem évül el, így a pribékek továbbra is felelősségre vonhatók.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat „valós” helyzetét – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint hétfőn Budapesten.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
George Simiont és népes delegációját senki nem fogadta az Egyesült Államokban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő, aki szerint ez sokat elárul a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének külföldi megítéléséről.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
szóljon hozzá!