Euróövezeti csúcs, utolsó mentőöv

Merkel és Sarkozy már közös álláspontra jutott

A német kormányszóvivő szerint közös álláspontra jutott szerda éjjel a francia elnök és a német kancellár Görögország megmentéséről. A tárgyaláson részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is. Közben többször telefonon beszéltek Herman van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével.

Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökből származó értesülése szerint a magánbefektetők (elsősorban bankok) közreműködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazza Merkel, Sarkozy és Trichet megállapodása. Valószínű, hogy az egyezség létrejöttét jelentős mértékben előmozdította Trichet váratlan részvétele.

A tévécsatorna értesülése szerint két opció merült fel: az egyik a bankok és a biztosítók önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelező jellegű adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki. Egy biztos: Németország, Franciaország, valamint az Európai Központi Bank elutasítja a görög államadósságok átütemezésének lehetőségét. Az EKB és Berlin eddig is határozottan ezt az álláspontot képviselte.

Az utolsó esélyt jelentheti ez a csúcstalálkozó

Részt vesznek a csúcstalálkozón – ha nem is hivatalosan – a legjelentősebb európai bankok vezetői is. Azon a megbeszélésen lesznek ott, amelynek tárgya, hogyan tudnak a magánhitelezők hozzájárulni a második görög mentőcsomaghoz. A bankárcsoportot Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke és a BNP Paribas francia bank egyik képviselője vezeti. A BBC brit közszolgálati médium internetes oldala azt írja, hogy felmerült egy európai bankadó terve is, mely nem nyerte el az Európai Központi Bank tetszését. A Reuters meg az uniós csúcstalálkozó előkészítésében közreműködő, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva csütörtök délelőtt azonban azt írta, hogy a bankszektorra kivetett adó mégsem lesz része a második görög mentőcsomagnak.

Londoni elemzők szerint az „utolsó esélyt kínálhatja” az euróövezeti válság ellenőrzésére a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozó, ha nem születik döntés „nagyon határozott” válaszlépésekről, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat. A Capital Economics londoni elemző cég vezető szakértője szerint az európai pénzügyi stabilitást támogató mechanizmus (EFSF) kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni. A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszűnik.

Csütörtökön Európában, pénteken az Egyesült Államokban találkoznak politikusok, hogy jelezzék az üzleti világnak: irányításuk alatt tartják országaik gazdasági problémáit. Ha a csütörtöki és pénteki eredményeket negatívan értékeli a piac, az beláthatatlan következményekkel járhat, ha pedig csak kis lépést tesznek előre az európai és amerikai döntéshozók, de a problémák lényegét nem kezelik, folytatódhat a bizonytalanság a piacokon.

Az EU-tagországok pénzügyminiszterei tíz nappal ezelőtt már kilátásba helyeztek néhány olyan intézkedést – köztük az uniós pénzügyi stabilitási mechanizmus rugalmasabbá tételét –, amelyek segíthetnek abban, hogy a válság más euróállamokra való átterjedésének veszélye távolabb kerüljön.

Juncker a mostani ülés előtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy „kéthetente találkozzanak”, és „új elemeket adjanak hozzá” a korábban elhatározottakhoz.