
Fotó: Lukácsi Lehel
A székelyföldi gazdaságok 97 százaléka törpegazdaság, s úgy van elkészítve az új Nemzeti Vidékfejlesztési terv (NVT), amit az Európai Bizottság is kifogásol, hogy ezeket a gazdálkodókat a következő pályázati időszakban, 2014–2020 között kizárják a támogatásokból. Olyan magasra van téve a mérce, hogy azt nem lesznek képesek felérni. Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökével a kisgazdákat érintő gondokról, az RMGE terveiről beszélgettünk.
2014. november 14., 13:122014. november 14., 13:12
A kisgazda ugyanakkor kisvállalkozó is, de ez nem feltételezi azt, hogy akar, s azt sem, hogy képes növekedni. Egy gazdaság nagyságát az RMGE szerint nem lehet úgy meghatározni, hogy 40 vagy 70 tehén, illetve 100 vagy 150 hektár. A gazdaság nagyságát a környezethez, a konjunktúrához kell viszonyítani. Sebestyén úgy véli: az a gazdaság, amelynek tevékenységi köre és birtokstruktúrája nem olyan, mint az, amit Székelyföldön megszoktunk. Romániában azt mondják mostanában, hogy az a gazdaság, amelynek standard termelési összege legalább 8000 euró. Ha tehenekre bontjuk le, akkor ez vállalkozásonként 8 tehenet vagy 160 juhot jelent. Ezzel szemben az RMGE álláspontja az, hogy a 4–5 tehenes kisvállalkozó, szarvasmarhatartó is gazdaságot képvisel.
– Minek alapján hozták meg ezt a döntést?
– Abból indulnak ki, hogy az előző NVT idején, tehát az eltelt öt-hat évben sok minden történt. Azonban a mezőgazdaság struktúrája nálunk nagy vonalakban nem változott. Az átlagterület korábban 2,9 hektár volt, most pedig 3,5 hektár.
– Gondolom, egy máramarosi, mócföldi vagy székelyföldi kisgazda nem fog a „tervek” és „programok” alapján megnőni.
– Mi is ezt mondjuk. Az NVT nem a mezőgazdaság modernizációjáról szól, nem gépesítésről vagy automatizálásról, hanem a vidék megtartó erejéről, hiszen a gazda igen sok közjót is termel, a tájat, az életformát, a kulturális örökséget konzerválja. Úgy kell az NVT-t megalkotni, hogy ez a pénz vidékre menjen és a falut erősítse. A nagy gazdaság pedig egyáltalán nem erről szól.
– Az elmúlt években a székely gazdák fejlődtek-e?
– A fejlődés egyértelműen kimutatható. Egyre több az olyan gazdálkodó, akinél már a megélhetés fölött van a termelési szintje. A fiatalok is – örvendetes módon – elkezdtek visszatérni falura. Ennek alapján nem lehet és nem is szabad általánosítani, hiszen nem tapasztalható nagy csörte a falu irányában. Manapság azonban inkább piacot kellene teremteni, hiszen a nagyáruházakba nem könnyű bekerülni, az összefogással problémák vannak.
– Újabban igen pozitív, közösségi jellegű szövetkezések jöttek létre, az Átalvető program, a Székelygyümölcs Egyesület tett bizonyos lépéseket a piac és a forgalom generálására.
– Ezek a csatornák kevés ember számára jelentenek alternatív lehetőséget. Az Átalvető, a Székely Termék, a Góbé termék nem az Európai Unió szabályozásának megfelelő termékek, ezek helyi előállítású márkák nevei. Sokkal többet kellene tenni azért, hogy a fogyasztókat úgy befolyásoljuk, hogy keressék, fogyasszák ezeket a termékeket, az előállítókat pedig abba az irányba befolyásolni, hogy ne engedjenek a minőségből.
– A helyi termékek csak egy kis szegmensét jelentik a teljes kínálatnak, ráadásul drágábbak is, mint a nagyipari módszerekkel előállított élelmiszerek…
– Nekem az az érzésem, hogy ezek a termékek mindig drágábbak is lesznek. Ez a szegmens erről szól. Ezeket házilag, manuális eszközökkel állítják elő. Ezekben benne van az a plusz, ami a gyári termékekben soha nem lehet benne. Az Európai Unió támogatási rendszerének erre kellene kitérnie, hogy a kisgazda termékét támogassa, hogy az árképzésben mutatkozó többletet ne az előállítónak és a helyi vásárlónak kelljen megfizetnie. Tegyük fel, hogy valami 5 lej a piacon, s a termelő azt csak 7 lejért tudja eladni, akkor támogatás formájában kellene megkapnia ezt az összeget, hogy versenyképes maradjon, mert a vásárló legelőször az árat nézi, nem a minőséget. A gazdát nem kellene arra kényszeríteni, hogy 8 tehenet tartson, miközben ő úgy gondolja, hogy 4 fejőstehénből is meg tudna élni.
– Ha már a nagyobb mezőgazdasági termelőegységekről esik szó, mi a véleménye, alakultak-e ki nagybirtokok Székelyföldön?
– Kevés. Nincsenek nagy latifundiumok vidékünkön. Ezek létrejöttétől nem kell tartani. Nagybirtokok a Bánátban, a Bărăganon, a Partiumban, a Mezőségen vannak, de ott ennek megvannak az előzményei és a hagyományai. Attól sem kell tartanunk, hogy ide génmódosított növényeket hoznak be. Erről szó sincs.
– Állatokat tartanak, de a vadak jelenléte miatt nagyon kevés szántóföldi növényt termelnek a gazdák. Valaha kimagasló hozamú burgonyaültetvények voltak Udvarhelyszéken, gabonát, vetett takarmányt is termeltek…
– A burgonyát manapság 40 baniért lehet megvenni kilónként, miközben a ráfordított érték nálunk 70 bani. Úgyhogy fel is hagytak a termeléssel. Ami nagyon fontos lenne, az a takarmánytermelés. A lóhere, a lucerna előállítása mellett a gabonafélék is csak a vetésforgó alkalmazása mellett lehetnek érdekesek. A burgonyatermesztő lengyel gazda megkapja a támogatást, a miénk nem. Van ebben némi politika is, hogy egyik vagy másik országban mire fordítják a támogatási kereteket. Ahol erősebb a gyümölcslobbi, ott arra kapnak jelentős összegeket. Mindenesetre mi ezen a héten a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban jártunk, egyeztettünk, megfogalmaztuk és leadtuk a kételyeinket, javaslatainkat. Bízunk benne, hogy változik az NVT irányultsága, mert ez így nekünk nem jó. Lobbizni kell, s a felelős kormányzatnak is figyelembe kell vennie, hiszen nem tagadhatjuk le, hogy a lakosság 50 százaléka ma is falun él, és van valamilyen kapcsolata a mezőgazdasággal is, soha nem akar nagyvállalkozóvá válni, „mindössze” annyi az elvárása, hogy hivatalosan ne lehetetlenítsék el ragaszkodását és termelői kedvét.
Teljes támogatásáról biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök Washingtonban csütörtökön, az általa kezdeményezett Béketanács első ülésén.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat „valós” helyzetét – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint hétfőn Budapesten.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
George Simiont és népes delegációját senki nem fogadta az Egyesült Államokban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő, aki szerint ez sokat elárul a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének külföldi megítéléséről.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
szóljon hozzá!