A tét az: lesz-e az Erdély-központú politikának képviselete az államfő-választási kampányban – jelentette ki kedden Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje Bukarestben annak apropóján, hogy leadta a Központi Választási Irodában (BEC) a jelöltségét támogató aláírásokat.
2014. szeptember 23., 17:162014. szeptember 23., 17:16
2014. szeptember 23., 18:012014. szeptember 23., 18:01
Szilágyinak összesen 217 369 támogatói szignót sikerült összegyűjtenie – ahhoz, hogy jelöltként regisztráljanak valakit, 200 ezer szükséges.
Szilágyi kifejtette: az EMNP és jelöltje az egyetlen regionális és regionalista jelölt, célja az, hogy tudatosan és problematikusan képviselje Erdély érdekeit. Példaként a tíz éve elkezdett, de máig befejezetlen észak-erdélyi autópálya és a brassói repülőtér megépítésének ügyét hozta fel, amelyeket a bukaresti kormányok elhanyagoltak.
„Az erdélyiek sokkal jobban menedzselnék a saját infrastrukturális ügyeiket is, mint a központ” – hangoztatta az EMNP jelöltje. Rámutatott: a párt programja a korszerű európai regionalizmuson és föderalizmuson alapszik, 25 éve küzdenek azon autonómiaformák megvalósításáért, amelyek már bizonyították az életképességüket.
Szilágyi a Krónikának nyilatkozva rámutatott: a romániai magyarság máris nyert, hiszen a két magyar jelöltnek közel 500 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, vagyis máris többen megmozdultak, mint a legutóbbi államfőválasztásokon. (Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje hétfőn 270 ezer aláírást adott le).
„Célunk beindítani a párbeszédet a románokkal és a romániai politikummal. Ha a magyarok nyernek, Erdély is nyer, ha Erdély nyer, Románia nyer, ha pedig Románia nyer, azzal Európa is nyer” – mondta Szilágyi, kifejtve: a románokkal közösen akarnak építkezni. Elmondta: számos román írta alá támogatói ívét, mivel az EMNP az egyetlen párt, amely a történelmi régiókért küzd.
Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a Néppárt a választások második fordulójában nem fog olyan jelöltet támogatni, aki tagadja Székelyföld létét, támadja a székely zászlót, és akinek kormányzása alatt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű képzése veszélybe került.
Egyébként kedden, a jelentkezési határidő utolsó napján adta le a támogatói aláírásokat Teodor Meleşcanu és Corneliu Vadim Tudor, és estére várták Gheorghe Funart, akivel Vadim a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki tisztségéért pereskedik. Meleşcanu nagy meglepetésre hétfőn mondott le a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) éléről annak érdekében, hogy induljon az államfőválasztáson.
Meleşcanu, aki szerint döntése „az érettség jele a hazának szentel élet után”, közel 400 ezer támogatói aláírást adott le. A SIE eddigi vezetője az eddig ismeretlen Társadalmi Igazságosság Pártja jelöltjeként indul. Megjegyezte: a párt és néhány civil szervezet – például a Demokrácia a Jog Által Alapítvány – csupán támogatja, ő független jelöltként száll harcba.
Közölte: azt a mintegy 40 százaléknyi polgárt kívánja megszóljtani, akik eddig távol maradtak a szavazásoktól, és a normalitás állapotát hoznak vissza, amikor az állami intézmények úgy működnek, ahogy kell, és az államfő is a törvények szellemében működik együtt a többi intézménnyel.
Mint kiderült, az aláírásokat a Mircea Dogaru tartalékos ezredes vezette tartalékos katonák szakszervezete gyűjtötte össze a számára. Dogaru szerint a szervezetet „civil szervezetek”, illetve a Meleşcanut is indító, általa baloldaliként meghatározott párt kérte fel, hogy gyűjtsön aláírásokat a volt nemzeti liberális párti SIE-vezető, illetve Gheorghe Funar PRM-elnök számára.
Meleşcanu 2012 óta állt a SIE élén, ekkor jelölte őt a PNL a miniszterelnökké kinevezett Mihai Răzvan Ungureanu helyére. Lemondása után ideiglenesen Silviu Predoiu tábornok vezeti az intézményt.
Eközben Victor Ponta miniszterelnök úgy vélekedett: Meleşcanu utódját nem Traian Băsescu decemberben leköszönő eddigi, hanem a novemberben megválasztott új elnöknek kellene megválasztania, mivel szerinte Băsescu már nem rendelkezik legitimitással.
Donald Trump szövetségi ellenőrzés alá vonja Washington rendőrségének irányítását, és a Nemzeti Gárda egységeit vezényli a fővárosba a közbiztonság helyreállításának érdekben – az amerikai elnök ezt hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be.
Meghalt hétfőn egy római kórházban egy Olaszországban nyaraló házaspár négyéves kisfia, aki múlt szerdán hősokkot kapott Szardínián – számolt be az ANSA hírügynökség.
Szombaton magánlátogatáson tartózkodott a Moldovai Köztársaságban Nicușor Dan román államfő, aki Maia Sandu moldovai elnökkel a Farkasok Fesztiválon vett részt az Orheiul Vechi kulturális-természeti rezervátumban.
Alaszkában tartják Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját augusztus 15-én, pénteken. Ezt az amerikai elnök jelentette be Truth Social közösségi oldalán. Az amerikai elnök részleteket későbbre ígért.
Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.
Őrizetbe vették a miniszterelnök megöletését tervező férfit, ellene emberölés előkészülete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és kezdeményezték a letartóztatását – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Premierdátumot kapott a készülőben levő Mel Gibson által rendezett A passió folytatása, amelyet két filmben mutatnak be 2027-ben – írja a Variety.
Idén 110 ezren vehetnek részt a programokban iskolásként, nagycsaládosként vagy rászoruló, illetve egyszülős család tagjaként.
Korábbi ígéretét beváltva, megemlékezett a budapesti Országház előtt Mihai Tîrnoveanu, a szélsőséges Nemzet Útja szervezet elnöke, a román hadsereg 1919. augusztus 3-4-i budapesti bevonulásáról.
Augusztus 7-ig lehet jelentkezni a magyarországi iskolások külhoni osztálykirándulásait támogató Határtalanul Program idei felhívására – közölte Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-vel.
szóljon hozzá!