
A tét az: lesz-e az Erdély-központú politikának képviselete az államfő-választási kampányban – jelentette ki kedden Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje Bukarestben annak apropóján, hogy leadta a Központi Választási Irodában (BEC) a jelöltségét támogató aláírásokat.
2014. szeptember 23., 17:162014. szeptember 23., 17:16
2014. szeptember 23., 18:012014. szeptember 23., 18:01
Szilágyinak összesen 217 369 támogatói szignót sikerült összegyűjtenie – ahhoz, hogy jelöltként regisztráljanak valakit, 200 ezer szükséges.
Szilágyi kifejtette: az EMNP és jelöltje az egyetlen regionális és regionalista jelölt, célja az, hogy tudatosan és problematikusan képviselje Erdély érdekeit. Példaként a tíz éve elkezdett, de máig befejezetlen észak-erdélyi autópálya és a brassói repülőtér megépítésének ügyét hozta fel, amelyeket a bukaresti kormányok elhanyagoltak.
„Az erdélyiek sokkal jobban menedzselnék a saját infrastrukturális ügyeiket is, mint a központ” – hangoztatta az EMNP jelöltje. Rámutatott: a párt programja a korszerű európai regionalizmuson és föderalizmuson alapszik, 25 éve küzdenek azon autonómiaformák megvalósításáért, amelyek már bizonyították az életképességüket.
Szilágyi a Krónikának nyilatkozva rámutatott: a romániai magyarság máris nyert, hiszen a két magyar jelöltnek közel 500 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, vagyis máris többen megmozdultak, mint a legutóbbi államfőválasztásokon. (Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje hétfőn 270 ezer aláírást adott le).
„Célunk beindítani a párbeszédet a románokkal és a romániai politikummal. Ha a magyarok nyernek, Erdély is nyer, ha Erdély nyer, Románia nyer, ha pedig Románia nyer, azzal Európa is nyer” – mondta Szilágyi, kifejtve: a románokkal közösen akarnak építkezni. Elmondta: számos román írta alá támogatói ívét, mivel az EMNP az egyetlen párt, amely a történelmi régiókért küzd.
Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a Néppárt a választások második fordulójában nem fog olyan jelöltet támogatni, aki tagadja Székelyföld létét, támadja a székely zászlót, és akinek kormányzása alatt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű képzése veszélybe került.
Egyébként kedden, a jelentkezési határidő utolsó napján adta le a támogatói aláírásokat Teodor Meleşcanu és Corneliu Vadim Tudor, és estére várták Gheorghe Funart, akivel Vadim a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki tisztségéért pereskedik. Meleşcanu nagy meglepetésre hétfőn mondott le a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) éléről annak érdekében, hogy induljon az államfőválasztáson.
Meleşcanu, aki szerint döntése „az érettség jele a hazának szentel élet után”, közel 400 ezer támogatói aláírást adott le. A SIE eddigi vezetője az eddig ismeretlen Társadalmi Igazságosság Pártja jelöltjeként indul. Megjegyezte: a párt és néhány civil szervezet – például a Demokrácia a Jog Által Alapítvány – csupán támogatja, ő független jelöltként száll harcba.
Közölte: azt a mintegy 40 százaléknyi polgárt kívánja megszóljtani, akik eddig távol maradtak a szavazásoktól, és a normalitás állapotát hoznak vissza, amikor az állami intézmények úgy működnek, ahogy kell, és az államfő is a törvények szellemében működik együtt a többi intézménnyel.
Mint kiderült, az aláírásokat a Mircea Dogaru tartalékos ezredes vezette tartalékos katonák szakszervezete gyűjtötte össze a számára. Dogaru szerint a szervezetet „civil szervezetek”, illetve a Meleşcanut is indító, általa baloldaliként meghatározott párt kérte fel, hogy gyűjtsön aláírásokat a volt nemzeti liberális párti SIE-vezető, illetve Gheorghe Funar PRM-elnök számára.
Meleşcanu 2012 óta állt a SIE élén, ekkor jelölte őt a PNL a miniszterelnökké kinevezett Mihai Răzvan Ungureanu helyére. Lemondása után ideiglenesen Silviu Predoiu tábornok vezeti az intézményt.
Eközben Victor Ponta miniszterelnök úgy vélekedett: Meleşcanu utódját nem Traian Băsescu decemberben leköszönő eddigi, hanem a novemberben megválasztott új elnöknek kellene megválasztania, mivel szerinte Băsescu már nem rendelkezik legitimitással.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!