A kereskedőknek eddig jobban megérte jogi személyeknek értékesíteni a fát. Az áfacsökkentés javíthat a helyzeten.
Fotó: Erdély Bálint Előd
December elsejétől 19-ről 5 százalékra csökken a tűzifa áruforgalmi adója (áfa). Az árcsökkenés mellett egy másik járulékos haszna is lesz az intézkedésnek a magánszemélyek számára: nem kerülnek hátrányba a jogi személyekkel szemben a téli tüzelő beszerzésekor. Eközben az általános drágulás a fakitermelést is érinti, így az általunk megkérdezett erdőgazdálkodási szakember szerint kérdéses, hogy az áfacsökkentés mértéke érezhető lesz-e a tűzifa árában.
2021. november 20., 09:052021. november 20., 09:05
2021. november 20., 09:082021. november 20., 09:08
Döntéshozó kamaraként elfogadta múlt héten a képviselőház a tűzifára kivetett áfa 19-ről 5 százalékra történő csökkentését, miután korábban a parlament pénzügyi bizottsága elfogadta a javaslatot.
derül a ki a törvénykezdeményezés indoklásából, amelyben arra is kitérnek, hogy országszerte 3,5 milliónál is több háztartásban fűtenek fával, ez pedig az összes háztartás 45 százalékát jelenti.
December elsejétől a tűzifa áfája természetes és jogi személyek esetében is 19-ről 5 százalékra csökken, és szükség is volt erre az intézkedésre, egyrészt azért, mert az elmúlt egy-két évben nagyjából megduplázódott a tűzifa ára, másrészt azért, mert az elektromos áram és a gáz esetében is történtek költségcsökkentő intézkedések – mondta el megkeresésünkre Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja.
– hangsúlyozta a képviselő, elmagyarázva ennek a gyakorlati hasznát is.
Egy tűzifa-kereskedő mindeddig minden esetben a jogi személyt választotta, ha azonos árajánlatot kapott egy jogi, illetve egy természetes személytől, ugyanis a fordított adózásnak köszönhetően a jogi személlyel való kereskedelem után nem kellett befizesse az adót. Ha például 200 lejért adott el egy űrméter fát, a fordított adózásnak köszönhetően nem kellett befizesse a tranzakció után a 38 lejes áfát, a vevő – tehát a másik jogi személy – pedig nem igényelte azt vissza az államtól. Ha viszont magánszemélynek adta el a fát a kereskedő, akkor nem mentesülhetett az áruforgalmi adó befizetésének a kötelezettsége alól. „Ha tehát – ezzel a példával élve – egy tűzifa-kereskedőnek volt kétszáz lejes ajánlata, az egyik egy jogi személytől, a másik pedig egy magánszemélytől, akkor ő mindig a jogi személyt választotta, mert neki jobban megérte” – fogalmazott Miklós Zoltán.
– magyarázta a képviselő. Kitért ugyanakkor arra is, hogy hasonlóképpen lesznek haszonélvezői az intézkedésnek az áfát nem fizető jogi személyek, például sok községi iskola, orvosi rendelő és akár vidéki kórházak is, ahol fával fűtenek.
Arra kérdésünkre, miszerint a tűzifa-kereskedelemben gyakran előforduló számlamentes adásvételek miatt megtörténhet-e, hogy meg sem jelenik majd a végfelhasználói árban az áfacsökkentés mértéke Miklós Zoltán elmondta, hogy egy normális gazdaságban ennek nem szabadna megtörténnie, és igaz ugyan, hogy a romániai gazdaság nem mindig normális ebből a szempontból sem, de nem hiszi, hogy ez a jelenség hangsúlyosan érvényesülni fog – az ilyen cégek szerinte nem tudnak hosszú távon megmaradni a piacon.
Remélhetőleg megjelenik a tűzifa árában az áruforgalmi adó mértékének a csökkenése, noha ezzel párhuzamosan drágulás is történt, történik – derült ki egy általunk megkeresett erdőmérnök által elmondottakból. András Róbert, a Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság vezetője elmondta,
Továbbá a gáz drágulása miatt azokban a háztartásokban, ahol még nem szerelték le a fás kazánokat, visszatérnek a fatüzelésre, emiatt megnő a kereslet, ez pedig szintén a tűzifa drágulását eredményezi – magyarázta az erdőmérnök. Idén a kezdeti 180–220 lejes űrméterenkénti piaci ár már 250–300 lejre nőtt az említett körülmények miatt, de Székelyföldön országos viszonylatban még mindig viszonylag olcsó a tűzifa, az ország déli részén az 500 lejt is eléri az ára – számolt be értesülései alapján András Róbert.
– fogalmazott az erdőmérnök. Az ellátással szerinte ebben a térségben nem lesz gond, ugyanis itt jellemzően a közbirtokosságok jog formájában biztosítják a tűzifát a helybéli lakosságnak, illetve a városon élők is jórészt így szerzik be a fát vidéki rokonaik által.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!