
A kereskedőknek eddig jobban megérte jogi személyeknek értékesíteni a fát. Az áfacsökkentés javíthat a helyzeten.
Fotó: Erdély Bálint Előd
December elsejétől 19-ről 5 százalékra csökken a tűzifa áruforgalmi adója (áfa). Az árcsökkenés mellett egy másik járulékos haszna is lesz az intézkedésnek a magánszemélyek számára: nem kerülnek hátrányba a jogi személyekkel szemben a téli tüzelő beszerzésekor. Eközben az általános drágulás a fakitermelést is érinti, így az általunk megkérdezett erdőgazdálkodási szakember szerint kérdéses, hogy az áfacsökkentés mértéke érezhető lesz-e a tűzifa árában.
2021. november 20., 09:052021. november 20., 09:05
2021. november 20., 09:082021. november 20., 09:08
Döntéshozó kamaraként elfogadta múlt héten a képviselőház a tűzifára kivetett áfa 19-ről 5 százalékra történő csökkentését, miután korábban a parlament pénzügyi bizottsága elfogadta a javaslatot.
derül a ki a törvénykezdeményezés indoklásából, amelyben arra is kitérnek, hogy országszerte 3,5 milliónál is több háztartásban fűtenek fával, ez pedig az összes háztartás 45 százalékát jelenti.
December elsejétől a tűzifa áfája természetes és jogi személyek esetében is 19-ről 5 százalékra csökken, és szükség is volt erre az intézkedésre, egyrészt azért, mert az elmúlt egy-két évben nagyjából megduplázódott a tűzifa ára, másrészt azért, mert az elektromos áram és a gáz esetében is történtek költségcsökkentő intézkedések – mondta el megkeresésünkre Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja.
– hangsúlyozta a képviselő, elmagyarázva ennek a gyakorlati hasznát is.
Egy tűzifa-kereskedő mindeddig minden esetben a jogi személyt választotta, ha azonos árajánlatot kapott egy jogi, illetve egy természetes személytől, ugyanis a fordított adózásnak köszönhetően a jogi személlyel való kereskedelem után nem kellett befizesse az adót. Ha például 200 lejért adott el egy űrméter fát, a fordított adózásnak köszönhetően nem kellett befizesse a tranzakció után a 38 lejes áfát, a vevő – tehát a másik jogi személy – pedig nem igényelte azt vissza az államtól. Ha viszont magánszemélynek adta el a fát a kereskedő, akkor nem mentesülhetett az áruforgalmi adó befizetésének a kötelezettsége alól. „Ha tehát – ezzel a példával élve – egy tűzifa-kereskedőnek volt kétszáz lejes ajánlata, az egyik egy jogi személytől, a másik pedig egy magánszemélytől, akkor ő mindig a jogi személyt választotta, mert neki jobban megérte” – fogalmazott Miklós Zoltán.
– magyarázta a képviselő. Kitért ugyanakkor arra is, hogy hasonlóképpen lesznek haszonélvezői az intézkedésnek az áfát nem fizető jogi személyek, például sok községi iskola, orvosi rendelő és akár vidéki kórházak is, ahol fával fűtenek.
Arra kérdésünkre, miszerint a tűzifa-kereskedelemben gyakran előforduló számlamentes adásvételek miatt megtörténhet-e, hogy meg sem jelenik majd a végfelhasználói árban az áfacsökkentés mértéke Miklós Zoltán elmondta, hogy egy normális gazdaságban ennek nem szabadna megtörténnie, és igaz ugyan, hogy a romániai gazdaság nem mindig normális ebből a szempontból sem, de nem hiszi, hogy ez a jelenség hangsúlyosan érvényesülni fog – az ilyen cégek szerinte nem tudnak hosszú távon megmaradni a piacon.
Remélhetőleg megjelenik a tűzifa árában az áruforgalmi adó mértékének a csökkenése, noha ezzel párhuzamosan drágulás is történt, történik – derült ki egy általunk megkeresett erdőmérnök által elmondottakból. András Róbert, a Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság vezetője elmondta,
Továbbá a gáz drágulása miatt azokban a háztartásokban, ahol még nem szerelték le a fás kazánokat, visszatérnek a fatüzelésre, emiatt megnő a kereslet, ez pedig szintén a tűzifa drágulását eredményezi – magyarázta az erdőmérnök. Idén a kezdeti 180–220 lejes űrméterenkénti piaci ár már 250–300 lejre nőtt az említett körülmények miatt, de Székelyföldön országos viszonylatban még mindig viszonylag olcsó a tűzifa, az ország déli részén az 500 lejt is eléri az ára – számolt be értesülései alapján András Róbert.
– fogalmazott az erdőmérnök. Az ellátással szerinte ebben a térségben nem lesz gond, ugyanis itt jellemzően a közbirtokosságok jog formájában biztosítják a tűzifát a helybéli lakosságnak, illetve a városon élők is jórészt így szerzik be a fát vidéki rokonaik által.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!