Alkotmányos konfliktusba került a szenátus az igazságszolgáltatással, amikor a Dan Șova szociáldemokrata (PSD) szenátor, volt fejlesztési miniszter előzetes letartóztatására vonatkozó korrupcióellenes ügyészségi kérés jóváhagyásához minősített, nem pedig egyszerű többséget követelt – döntött szerdán az alkotmánybíróság.
2015. április 08., 16:522015. április 08., 16:52
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint Dan Șova ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben. A politikus őrizetbe vételének jóváhagyásáról szóló voksoláson 79-en szavazták meg az előzetes letartóztatásba helyezését, míg 67-en ellenezték.
Már nem szenátor Vâlcov
Lemondott szenátori mandátumáról a korrupcióval gyanúsított volt pénzügyminiszter, Darius Vâlcov. Ezt a politikus ügyvédje jelentette be kedden este. Egyébként szintén kedden este a legfelsőbb bíróság elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérését, hogy a Vâlcov ellen felhozott vádak egyesítése nyomán kidolgozott újabb dosszié ügyében is előzetes letartóztatásba helyezze a volt minisztert. Vâlcov ugyanis csütörtök óta már amúgy is előzetesben van.
Mint ismeretes, Vâlcov ellen az a gyanú, hogy még az Olt megyei Slatina polgármestereként kétmillió euró csúszópénzt fogadott el egy üzletembertől, hogy az ő cégeit támogassa a közbeszerzési pályázatokon. A pénzből értékes festményeket vásárolt. Egy másik ügyben azzal gyanúsítják, hogy polgármesterként, szenátorként és miniszterként is tovább irányította cégeit. A volt miniszter beismerő vallomást tett.
A felsőház vezetése a szenátus házszabályát vette figyelembe az eredmény megállapításakor, amely szerint egy határozat meghozatalához az összes szenátor többségének támogatása szükséges. Csakhogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) rámutatott, az alkotmány 76. cikkelye azt mondja ki, hogy elég a jelen levők többségének „igen” szavazata. Mivel a jogrendszer értelmében az alkotmány minden más törvény fölött áll, a PNL, Klaus Johannis államfő és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.
A szerdai, mintegy ötórás alkotmánybírósági ülést követően Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke közölte: a CSM panasza nyomán megállapították, hogy alkotmányos természetű konfliktus alakult ki a legfőbb ügyészség és a szenátus között, miután utóbbi nem tette közzé az elutasító eredményről szóló határozat szövegét, csupán megállapította az eredményt.
Az ítélet nyomán a szenátusnak meg kell szövegeznie a határozat eredményét, és közölnie kell azt a hivatalos közlönyben. A PNL panasza kapcsán megállapították: a felsőház azóta összhangba hozta a házszabályt az alkotmánnyal, a liberálisok pedig épp a két alapdokumentum közötti eltérésre hívta fel a figyelmet.
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, aki a kormányzó PSD egyik legfőbb szövetségesének számít, szerdán ismét kijelentette: az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül nincs mód a szavazás megismétlésére, mivel a voksolás törvényesen zajlott.
Mint arról beszámoltunk, a parlament a két ház keddi együttes ülésén megkönnyítette a törvényhozók őrizetbe vételét a szenátorok és képviselők jogállásának módosításával: egy ilyen határozat elfogadásához az eddigi minősített többség helyett egyszerű többség is elegendő lesz.
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal végrehajtott kombinált légicsapást mért Ukrajnára, az eddigi adatok szerint 12 ember sérült meg a Kárpátalja második legnagyobb városát, Munkácsot ért rakétacsapásban.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin találkozóra – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán kedden.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén, Washingtonban.
Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós Magyarországon.
Ukrajna megbízható és tartós békére törekszik, és kész „új biztonsági architektúra létrehozására” – hangsúlyozta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója előtt az X-en.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Az elmúlt napokban az Egyesült Királyságban jártunk. Utazásunk során felfedeztük Anglia hangulatos kisvárosait, pezsgő egyetemi központját és nyüzsgő fővárosát.
A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.
szóljon hozzá!