Egyenesben az új restitúciós törvény

A sajátos eljárás szerint a jogszabályt nem vitatta meg a törvényhozás: az néhány napon belül automatikusan hatályba lép, hacsak nem nyilvánítja alkotmányellenesnek a bukaresti taláros testület. A parlamenti képviselők és szenátorok előtt elmondott beszédében Ponta bocsánatot kért azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek és akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a román kommunista hatalom államosította.

„Huszonegyedik századi szociáldemokrataként le akarom szögezni: a tulajdonjog a demokratikus társadalom alapja” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az újabb jogorvoslati törvény a történelmi jóvátételt szolgálja. Kiemelte, hogy a bocsánatkérés kiemelten szól a görög katolikus egyháznak, amelynek szerinte a legtöbbet kellett szenvednie a 70 évvel ezelőtti intézkedések nyomán. (1948-ban a kommunista rezsim betiltotta a görög katolikus vallást, templomait és ingóságait pedig az ortodox egyháznak adta. Az 1989 után újból elismert egyház javainak csak töredékét kapta vissza). A parlamenti vita mellőzését Ponta azzal indokolta, hogy az utóbbi két évtizedben Románia különböző politikai színezetű parlamenti többségei hoztak már törvényeket a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatban, így valamennyi politikai erő közös felelőssége, hogy működőképessé váljék a jogorvoslati rendszer. A kormányfő szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak.

„A restitúciós folyamatból azonban ingatlanüzérek és korrupt hivatalnokok húztak hasznot, a valódi tulajdonosok pedig évek óta hiába várják a jóvátételt” – magyarázta a kormányfő. Eddig 3500 panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). 2010-ben a strasbourgi bíróság felszólította Romániát, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, ekkor leálltak a kifizetések és elakadt a restitúció folyamata.

A parlament elé beterjesztett új jogszabály szerint ezentúl csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanaikat: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki. A román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ponta rámutatott, az új jogorvoslati törvény nem érinti azokat a volt bérlőket, akik 1995-től kezdődően jutányos áron megvették az államtól azokat az államosított lakásokat, amelyekben laktak: ezekért az eredeti tulajdonosoknak kárpótlást fizet az állam.

A jogszabályt nem fenyegeti veszély a parlamentben, mert az RMDSZ bejelentette, nem támogatja aláírásával a kormány ellen az új jogorvoslati törvény miatt benyújtandó bizalmatlansági indítványt, márpedig az ellenzéknek szüksége lett volna a szövetségre is. A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) – amely korábban bizalmatlansági indítványt kívánt beterjeszteni az ügyben a Ponta-kabinet ellen – szerdán közölte, az alkotmánybíróságon támadja meg a restitúciós törvényt.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azzal indokolta az alakulat álláspontját, hogy az új jogszabály megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza. A politikus szerint az RMDSZ ígéretet kapott Victor Pontától, hogy a kormány az egyházi ingatlanokra vonatkozó jogszabályt is pontosítja, a kéréseket elbíráló tárcaközi bizottság pedig, amelyet már évek óta nem hívtak össze, folytatja munkáját.

Különben a romániai egyházak a törvénytervezet elfogadásának elhalasztását kérték a kormánytól, nehezményezve, hogy a felekezetek véleményét nem kérte ki a kabinet, amikor kidolgozta a tervezetet. Élesen bírálták a jogszabályt az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is, mert méltánytalannak tartják a kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további tíz évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket.