Kezd elmérgesedni Klaus Johannis és Victor Ponta viszonya, amely napról napra jobban hasonlít Traian Băsescu volt államfő és a miniszterelnök konfliktussal teli kapcsolatához.
2015. május 14., 19:502015. május 14., 19:50
Johannis csütörtökön perrel fenyegette meg a kormányfőt, aki azt állította, hogy a korábban az elnök vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai több alkalommal bizalmas beszélgetést folytattak az osztrák Holzindustrie Schweighofer képviselőivel az erdészeti törvényről.
Anélkül, hogy megnevezte volna ezeket a politikusokat, Ponta a B1 hírtévének szerdán este úgy nyilatkozott: a fafeldolgozó társasággal megejtett találkozók kimerítik a befolyással üzérkedés fogalmát. A kormányfő sejtetni engedte, hogy az állítólagos lobbitevékenységről a titkosszolgálatoktól szerzett tudomást.
Klaus Johannis csütörtökön meglepetésének adott hangot a miniszterelnök „nagyon súlyos” kijelentései kapcsán. Annál is inkább, mivel ezekkel Ponta azt sugallta: igazak azok a vádak, miszerint az államfő a hazai erdők kifosztásában érdekelt multinacionális társaságok nyomásának engedve küldte vissza a parlamentnek az erdészeti törvényt.
Az államfő elmondta, kivizsgálást folytatott, amelynek nyomán kiderült, hogy az elnöki hivatal munkatársai semmiféle megbeszélést nem folytattak a témában lobbistákkal vagy PNL-es politikusokkal. Ezen túlmenően felkérte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját, indítson ellenőrzést a miniszterelnök által elmondottak valóságtartalmának kiderítésére.
„Ha ezek a vádak megerősítést nyernek, az illetékes hatóságok foganatosítsanak megfelelő lépéseket, ellenkező esetben a kormányfőnek felelnie kell az államfőt befolyással üzérkedéssel gyanúsító inszinuációiért. Nem tolerálom többé, hogy a fiatal miniszterelnök olyan kijelentésekre ragadtassa magát, mint az államfőválasztás kampányában” – szögezte le Johannis, azzal vádolva a Ponta vezette Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy megpróbálja „eltéríteni” a civilek által az erdők védelmében meghirdetett mozgalmat.
Az elnök egyébként most először indokolta meg az erdőtörvénnyel szembeni aggályait. Elmondta, éppenséggel a Versenytanács jelentésére alapozva emelt kifogást ama cikkelyek ellen, amelyek megakadályoznák, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetet alakíthasson ki a favásárlás során.
Közben a Holzindustrie Schweighofer csütörtöki közleményében cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint perrel fenyegette meg a román hatóságokat, ha a törvényhozás az eredeti formájában szavazza meg az erdőtörvényt. Az osztrák cég – amelyet környezetvédelmi és civil szervezetek nemrég éppen azzal vádoltak meg, hogy illegálisan kitermelt fát is felvásárol Romániában – közölte, támogat minden, az illegális fakitermelés felszámolását célzó intézkedést.
A Kovászna megyei Rétyen évi 800 ezer köbméter rönk feldolgozására alkalmas üzemet felépítő társaság a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy sérti az uniós versenyszabályokat és a nemzetközi megállapodásokat a jogszabály ama kitétele, miszerint egy gazdasági csoport piaci részesedése egy bizonyos fafajta kitermelése esetében legtöbb 30 százalékos lehet.
„Ha a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) nem kívánja vagy nem tudja meggyőzni a parlamentet ennek a rendelkezésnek a törvényből való kiiktatásáról, akkor a külföldi tulajdonú befektetők számára nem marad más lehetőség, mint az igazságszolgáltatáshoz fordulni” – szerepel a Holzindustrie közleményében, amely utal Johannis múlt heti bejelentésére, miszerint a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes CSAT napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét.
Egyébként a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tucatnyi helyszínen folytatott házkutatást csütörtökön Beszterce-Naszód megyében az illegális fakivágások ügyében, és a gyanú szerint többek között Gheorghe Ivan, a területi erdészeti igazgatóság vezetőjének közbenjárására, magáncégek bevonásával értékesítettek törvénytelenül kivágott fát a Holzindustrie Schweighofernek.
Megszólalt a témában Traian Băsescu is, azzal vádolva Victor Pontát, hogy a kormányfő holdudvarához tartozó személyek felelősek a hatalmas méreteket öltött illegális erdőirtásért. A volt államfő felhívta a figyelmet, miszerint az osztrák társaság a Năstase-kormány idején, 2003-ban kötött tíz évre szóló állami szerződést erdőkitermelésről, akkoriban pedig éppen Ponta apósa, Ilie Sârbu töltötte be a mezőgazdasági miniszteri tisztséget, Adam Crăciunescu, a Romsilva állami vállalat jelenlegi vezérigazgatója pedig akkoriban államtitkárként az erdészetért felelt a tárcánál.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig közel 423 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 10 óráig több mint 246 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
szóljon hozzá!