Kiállás a katolikus iskoláért. Az államtól is elvárnák. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
A gyulafehérvári római katolikus érsekség szerint Ferenc pápa romániai látogatása alapvetően Bukaresten múlik, akkor válik lehetővé, ha Romániában nem sérülnek az alapvető emberi jogok, és a hívek gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi, felekezeti jogaikat – derült ki az érsekség szerdán kiadott közleményéből.
2017. április 05., 17:272017. április 05., 17:27
2017. április 05., 19:392017. április 05., 19:39
A Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök és Potyó Ferenc általános helynök által aláírt dokumentum emlékeztet arra, hogy Klaus Johannis román államelnököt is fogadta Vatikánban a pápa az európai uniós tagországok vezetőinek március végi római találkozója alkalmából. Johannis akkor újból meghívta Ferenc pápát Romániába, és úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy ellátogat az egyházfő, amennyiben ez lehetséges lesz.
Az érsekség szerint a lehetőség biztosítása a román államon múlik, és ismét
Arra kérték Johannist, tegyen meg mindent, hogy a pápa látogatása váljon lehetővé.
Felidézték, hogy Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius a romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében az utóbbi időben két alkalommal kért kihallgatást a román állam illetékes képviselőitől, a találkozókról pedig tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát.
Közölték, tavaly december 29-én fogadta a nunciust a romániai restitúciós hatóság elnöke. A nuncius a Szentszék megdöbbenésének adott hangot, amiért a román állam akadályozza az egyházi ingatlanok restitúcióját annak ellenére, hogy ezt törvény szabályozza. A nuncius szerint a visszajuttatás késleltetése és akadályozása visszaállamosításnak minősül a nemzetközi jog szerint – olvasható a közleményben.
Az erdélyi egyházi elöljárók leszögezték, az államosított ingatlanok nem az egyház vagyonosodását szolgálják, hanem a rászorulók támogatására akarják fordítani. Felidézték, hogy a közhasznú szervezetként bejegyzett, idős- és beteggondozással foglalkozó Gyulafehérvári Caritas tevékenységét az elmúlt években egyre kevésbé támogatja a román állam, így 2013-ban a főegyházmegyében még 3650 személyt gondozott a Caritas, az idén viszont már csak 1876-ot.
– állapították meg. Rámutattak, a nuncius március 20-án Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel is találkozott, akinek szóvá tette a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. A nuncius elmondta – olvasható az érsekség közleményében –, a korrupcióellenes ügyészség eljárása az iskola alapítása ügyében azt a benyomást kelti, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogainak gyakorlásában.
A római katolikus egyház épületében, 400 diákkal működő marosvásárhelyi tanintézmény sorsa azt követően vált bizonytalanná, hogy az ügyészség tavaly novemberben eljárást indított az iskola volt igazgatója és a Maros megyei volt főtanfelügyelő ellen, azt állítva, annak ellenére járultak hozzá a gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel.
Az ügyben patthelyzet alakult ki, sem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, sem a tanfelügyelőség, sem a bukaresti oktatási minisztérium nem vállalja a felelősséget az ügy rendezéséért, és egymástól várják a megoldást.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Három különböző méretben készítette el a következő egyházfő első ruháját Raniero Mancinelli római szabó.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
szóljon hozzá!