Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:37

Meglepetés: az észak-macedón bajnok kettős győzelemmel búcsúztatta az FCSB-t

22:03

Az ország legkorszerűbb jégcsarnoka épült meg Gyergyóremetén

21:46

A magyar hokiválogatott és a Hydro Fehérvár is ott lesz a gyergyóremetei pályaavatón

20:59

Nicușor Dan szerint inkább a Romániába érkező fejlesztésekre kell összpontosítani, mintsem a helyi projektekre

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Rúzsa Magdi: amikor Erdélyben koncertezek, hátraléphetnék, és az egész koncertet végigénekelné a közönség

Ők lesznek idén a Csíkszeredai Városnapok fellépői

Fiatal sofőr és kiskorú utasa halt meg a ma hajnali balesetben

Fényes nappal támadt a medve Homoródalmáson – kilőtték

Rúzsa Magdi is ott volt az FK Csíkszereda péntek esti mérkőzésén

Megvásárolná a megyei könyvtár épületét Hargita Megye Tanácsa

Kelemen Hunor: Orbán Viktor tihanyi kijelentése tévedés volt

Demkó Attila: a rossz tanácsok rossz irányba vitték Ukrajnát

Napelemes túlfeszültség: miért áll elő és mit tehetünk ellene?

Ők lesznek idén a Csíkszeredai Városnapok fellépői

Az építőiparban tömeges elvándorlást eredményezhet az adókedvezmények tervezett eltörlése

Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó (a bruttó 77 százalék) marad.

Fotó: László Ildikó

Tömeges elvándorlást fog eredményezni az építőiparban, ha a kormány a tervezettnél magasabb költségvetési hiány lefaragása érdekében eltörli az ágazat számára öt éve bevezetett kedvezményeket – figyelmeztet a Graphein topográfiai és tervező cég elemzése, amelyet hétfőn ismertetett a News.ro hírportál.

Székelyhon

2023. július 24., 16:222023. július 24., 16:22

A tanulmány szerint – amelyet az MTI szemlézett – tíz építőipari vállalkozás közül kilencnek kevesebb mint tíz alkalmazottja van, és ezeket súlyosan destabilizálná egy ilyen intézkedés, mert

nem tudnák megakadályozni, hogy a közepes (2-5 éves) munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottaikat elszívják a külföldi építőtelepek.

Bár az utóbbi évben az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését esetenként 20 százalékot is elérő béremelésekkel próbálták a munkaadók ellensúlyozni, és

a román építőiparban a nettó átlagbér 7000 lej körül van, a munkások több mint 60 százaléka – ha nem is országot, de legalábbis – munkahelyet akar váltani.

A Graphein elemzése szerint az országban indult infrastrukturális beruházások és a szakmunkások elvándorlása közepette egyre több építőipari cég munkaerőimporttal próbálkozik.

A kormány ebben az évben 100 ezer Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás befogadását engedélyezte, a keretszámot azonban a tanulmány szerzői szerint „újra kell gondolni”, mert a munkaerőigény 40 százalékkal magasabb.

Öt éve vezették be a kedvezményt

Romániában 2018-ban vezették be azt a kedvezményt, amely szerint az építőipari alkalmazottak mentesülnek a 10 százalékos egészségügyi járulék és a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól, azóta az építőipari alkalmazottak száma 300 ezerről 450 ezerre nőtt.

Az építőipari munkáltatók szövetsége szerint azonban már most több mint 700 ezer romániai munkavállaló dolgozik nyugat-európai országokban, ahol két hónap alatt annyit keresnek, mint Romániában egy egész év alatt.

Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó (a bruttó 77 százalék) marad. Ha eltörlik mindkét kedvezményt,

csaknem 800 lejjel 2370 lejre csökkenne a minimálbérrel fizetett építőipari munkás nettó fizetése, a bruttó kevesebb mint 58 százalékát kapná meg (mint a többi munkavállaló).

Az országban a mezőgazdasági munkavállalóknak sem kell fizetniük a 10 százalékos egészségügyi járulékot, a programozók (IT-szektor) a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól kaptak mentességet, ez utóbbi kedvezmény visszavonásának lehetőségét azonban Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilvánosan cáfolta.

Marcel Bolos pénzügyminiszter szerint a különböző ágazatok számára megítélt adókedvezmények évi 75 milliárd lejbe kerülnek az országnak.

Növelniük kell az államháztartás bevételeit
A pénzügyminisztérium szerint az év első öt hónapjában a költségvetési hiány elérte a GDP 2,3 százalékát, vagyis csaknem másfélszeres volt a tavaly május végén feljegyzett 1,57 százaléknak, mivel a költségvetési kiadások 17 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 10 százalékkal. A bukaresti kormánypártok most azt tervezik, hogy a minimálbér és a jövedéki adó emelésével, az adókedvezmények csökkentésével és a kedvezményes áfakulcsok kivezetésével próbálják növelni az államháztartás bevételeit.

Belföld Gazdaság