Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:58

A turulmadár visszaszáll: Erdővidék

22:38

A bajnok kiütötte az FCSB-t (videóval)

20:52

Hatgólos székely rangadón aratta első győzelmét a Kézdi SE, Kovászna Brassóban kapitulált

20:07

„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Több mint ötszáz sofőr maradt jogosítvány nélkül egyetlen nap alatt

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

A Csíki plázáéhoz hasonló emeletes parkolót terveznek Csíkszeredában

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Az építőiparban tömeges elvándorlást eredményezhet az adókedvezmények tervezett eltörlése

Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó (a bruttó 77 százalék) marad.

Fotó: László Ildikó

Tömeges elvándorlást fog eredményezni az építőiparban, ha a kormány a tervezettnél magasabb költségvetési hiány lefaragása érdekében eltörli az ágazat számára öt éve bevezetett kedvezményeket – figyelmeztet a Graphein topográfiai és tervező cég elemzése, amelyet hétfőn ismertetett a News.ro hírportál.

Székelyhon

2023. július 24., 16:222023. július 24., 16:22

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A tanulmány szerint – amelyet az MTI szemlézett – tíz építőipari vállalkozás közül kilencnek kevesebb mint tíz alkalmazottja van, és ezeket súlyosan destabilizálná egy ilyen intézkedés, mert

nem tudnák megakadályozni, hogy a közepes (2-5 éves) munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottaikat elszívják a külföldi építőtelepek.

Bár az utóbbi évben az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését esetenként 20 százalékot is elérő béremelésekkel próbálták a munkaadók ellensúlyozni, és

a román építőiparban a nettó átlagbér 7000 lej körül van, a munkások több mint 60 százaléka – ha nem is országot, de legalábbis – munkahelyet akar váltani.

A Graphein elemzése szerint az országban indult infrastrukturális beruházások és a szakmunkások elvándorlása közepette egyre több építőipari cég munkaerőimporttal próbálkozik.

A kormány ebben az évben 100 ezer Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás befogadását engedélyezte, a keretszámot azonban a tanulmány szerzői szerint „újra kell gondolni”, mert a munkaerőigény 40 százalékkal magasabb.

Öt éve vezették be a kedvezményt

Romániában 2018-ban vezették be azt a kedvezményt, amely szerint az építőipari alkalmazottak mentesülnek a 10 százalékos egészségügyi járulék és a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól, azóta az építőipari alkalmazottak száma 300 ezerről 450 ezerre nőtt.

Az építőipari munkáltatók szövetsége szerint azonban már most több mint 700 ezer romániai munkavállaló dolgozik nyugat-európai országokban, ahol két hónap alatt annyit keresnek, mint Romániában egy egész év alatt.

Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó (a bruttó 77 százalék) marad. Ha eltörlik mindkét kedvezményt,

csaknem 800 lejjel 2370 lejre csökkenne a minimálbérrel fizetett építőipari munkás nettó fizetése, a bruttó kevesebb mint 58 százalékát kapná meg (mint a többi munkavállaló).

Az országban a mezőgazdasági munkavállalóknak sem kell fizetniük a 10 százalékos egészségügyi járulékot, a programozók (IT-szektor) a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól kaptak mentességet, ez utóbbi kedvezmény visszavonásának lehetőségét azonban Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilvánosan cáfolta.

Marcel Bolos pénzügyminiszter szerint a különböző ágazatok számára megítélt adókedvezmények évi 75 milliárd lejbe kerülnek az országnak.

Növelniük kell az államháztartás bevételeit
A pénzügyminisztérium szerint az év első öt hónapjában a költségvetési hiány elérte a GDP 2,3 százalékát, vagyis csaknem másfélszeres volt a tavaly május végén feljegyzett 1,57 százaléknak, mivel a költségvetési kiadások 17 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 10 százalékkal. A bukaresti kormánypártok most azt tervezik, hogy a minimálbér és a jövedéki adó emelésével, az adókedvezmények csökkentésével és a kedvezményes áfakulcsok kivezetésével próbálják növelni az államháztartás bevételeit.

Belföld Gazdaság