
Fotó: EPA/Agerpres
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint 2026 „történelmi jelentőségű mérföldkő” lehet, amely új fejezetet nyithat a kínai–amerikai kapcsolatokban – jelentette csütörtökön a kínai állami média Donald Trump amerikai elnök pekingi tárgyalásairól beszámolva.
2026. május 14., 09:372026. május 14., 09:37
2026. május 14., 09:412026. május 14., 09:41
A kínai és az amerikai elnök csütörtökön Pekingben kezdett kétnapos csúcstalálkozót, amelynek középpontjában
Hszi Csin-ping a tárgyalások megnyitásakor úgy fogalmazott: Kínának és az Egyesült Államoknak több a közös érdeke, mint a nézetkülönbsége. Hozzátette:
„Amikor együttműködünk, mindkét fél profitál belőle, amikor pedig szembekerülünk egymással, mindkét fél veszít” – idézte az állami média a kínai elnököt.
A kínai államfő Tajvan kérdését a kínai–amerikai kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy „amennyiben ezt a kérdést nem megfelelően kezelik, a két ország akár konfliktusba is kerülhet, ami nagyon veszélyes helyzetbe sodorná a kapcsolatokat” – jelentette ki az MTI szemléje szerint.
Hszi elmondta továbbá, hogy a két ország gazdasági és kereskedelmi egyeztetései szerdán Dél-Koreában „átfogóan kiegyensúlyozott és pozitív eredményt” hoztak.
A kínai elnök szerint Kínának és az Egyesült Államoknak „közösen kell választ adnia korunk meghatározó kérdéseire, és el kell kerülnie az úgynevezett »Thuküdidész-csapdát« – hangsúlyozta. Ezek a történelem, a világ és a népek számára is meghatározó kérdések” – szögezte le.
Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások elején „nagyszerű vezetőnek” nevezte Hszit, és úgy fogalmazott:
Trump szerint „vannak, akik úgy vélik, hogy a mostani találkozó minden idők egyik legjelentősebb csúcstalálkozója lehet” – hangsúlyozta.
A tárgyalásokon részt vesz több amerikai vállalatvezető is, köztük Elon Musk, Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, valamint az Apple vezetője, Tim Cook.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump és Hszi a csütörtöki hivatalos tárgyalásokat követően közösen látogatja meg az Ég templomát, este pedig állami banketten vesznek részt.
Donald Trump 2017 után most először látogatott Kínába amerikai elnökként. Trump és Hszi legutóbb tavaly októberben találkozott egy dél-koreai regionális gazdasági fórum alkalmával. A két ország kapcsolata az elmúlt években a kereskedelmi viták, a technológiai exportkorlátozások, Tajvan kérdése és a geopolitikai versengés miatt jelentősen megromlott.
Az Egyesült Államok számára Kína egyszerre jelenti a legjelentősebb geopolitikai kihívást és a legfontosabb kezelendő kapcsolatot – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán az amerikai-kínai csúcstalálkozót megelőzően.
A külügyminiszter a Fox News hírtelevízión szerdán este sugárzott interjúban hangsúlyozta, hogy
Marco Rubio rámutatott, hogy a konfliktust jelentő kérdések is napirenden lesznek az amerikai és a kínai elnök közötti tárgyaláson, ugyanakkor ugyanúgy lehet tér az együttműködésre is.
„Minden országnak a saját legjobb érdekét kell követnie, és ahol ezek az érdekek találkoznak, ahol a mi legjobb érdekünk és az ő legjobb érdekük egybeesik, ott alakul ki együttműködés, szövetség, kapocs és barátság” – írta le a külügyminiszter az amerikai külpolitika alapelvét, hozzátéve, hogy ahol az érdekek konfliktusba kerülnek, ott van szerepe a diplomáciának és vezetők közötti személyes kapcsolatoknak.
Marco Rubio közölte, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök megbeszélésének témái között szerepelnek majd
a vámok és kereskedelem kérdései,
a kritikus ásványkincsek ügye, az iráni konfliktus,
Tajvan, a kábítószerként használt fentanil Kínából csempészett alapanyagának ügye és
az Egyesült Államok számára komoly károkat okozó szellemi tulajdont érintő lopás.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína számára az amerikai adminisztráció világossá tette, és a jelenlegi látogatáson is elhangzik majd, hogy az iráni rezsim számára nyújtott bármilyen támogatás „káros” lenne az amerikai-kínai kapcsolatokra nézve.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Az Európai Unió helyzetéről mondott évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésének keretében. Beszédében többek között Magyarországra is kitért.
XIV. Leó feloldotta az elődje, Ferenc pápa által a pandémia miatt bevezetett bérstoppot, és megemelte a Vatikánban dolgozó bíborosok és más egyháziak fizetését – jelentette a La Repubblica című olasz napilap kedden.
szóljon hozzá!