
Autonómia terén huszonkét év alatt gyakorlatilag semmi látványos nem történt Romániában – ismerték el Tusványoson.
2012. július 27., 18:112012. július 27., 18:11
2012. július 28., 22:452012. július 28., 22:45
„A rendszerváltozás után a romániai magyarság úgy döntött, hogy saját harcát, autonómiatörekvéseit békésen, parlamenti eszközökkel oldja meg. Régebb a közösség könnyebben mozgott, bizonyos ügyek mellett tömegesen kiállt. Azóta viszont szomorúak az ez irányú tapasztalataink, ma már nem igazán van olyan ügy, ami utcára viszi az embereket. Talán csak Székelyföld feldarabolása esetén lenne ez másként, ezzel viszont az a baj, hogy Székelyföld már fel van darabolva három megyére” – jelentette ki az autonómiatörekvésekről szóló tusványosi pénteki előadáson Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az autonómiatörekvések elmúlt huszonkét esztendejének történetét vázolta fel, majd arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag e téren semmi sem történt. Meglátása szerint az RMDSZ 1996-os kormányra lépésével „naftalinba tette az egész autonómiakérdést”.
„Tizenhat évvel ezelőtt az RMDSZ azt üzente a nyugati világnak, hogy nem szükséges az erdélyi autonómiakérdés nemzetköziesítése. Ez még ma is tartana, ha 2003-ban nem alakult volna meg a Székely Nemzeti Tanács” – summázta Borbély.
Az utcára vonulás lehetősége
Tudományos szempontból közelítette meg az autonómiakérdést Bakk Miklós politológus. „Az autonómia kezdetben arra szolgált, hogy megteremtsen egy politikai közösséget, később viszont választási jelszóvá züllött. Kezdetben az autonómiatörekvéseket egyetlen erős képviseletre bíztuk, amelyről mára bebizonyosodott, hogy ez nem elegendő. Szükség van tehát egy ún. mozgalmi komponensre” – magyarázta a politológus. „E mozgalmi komponens létrehozása és Székelyföld lakóinak mozgósítása a román regionalizációs törvény életbe léptetésekor lehetséges, mert vannak olyan tervek, amelyek szétszabdalnák Székelyföldet. Ez lehet az a pont, amikor azt mondhatjuk, tüntetni kell” – vetítette előre Bakk Miklós.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
szóljon hozzá!