Autonómia terén huszonkét év alatt gyakorlatilag semmi látványos nem történt Romániában – ismerték el Tusványoson.
2012. július 27., 18:112012. július 27., 18:11
2012. július 28., 22:452012. július 28., 22:45
„A rendszerváltozás után a romániai magyarság úgy döntött, hogy saját harcát, autonómiatörekvéseit békésen, parlamenti eszközökkel oldja meg. Régebb a közösség könnyebben mozgott, bizonyos ügyek mellett tömegesen kiállt. Azóta viszont szomorúak az ez irányú tapasztalataink, ma már nem igazán van olyan ügy, ami utcára viszi az embereket. Talán csak Székelyföld feldarabolása esetén lenne ez másként, ezzel viszont az a baj, hogy Székelyföld már fel van darabolva három megyére” – jelentette ki az autonómiatörekvésekről szóló tusványosi pénteki előadáson Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az autonómiatörekvések elmúlt huszonkét esztendejének történetét vázolta fel, majd arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag e téren semmi sem történt. Meglátása szerint az RMDSZ 1996-os kormányra lépésével „naftalinba tette az egész autonómiakérdést”.
„Tizenhat évvel ezelőtt az RMDSZ azt üzente a nyugati világnak, hogy nem szükséges az erdélyi autonómiakérdés nemzetköziesítése. Ez még ma is tartana, ha 2003-ban nem alakult volna meg a Székely Nemzeti Tanács” – summázta Borbély.
Az utcára vonulás lehetősége
Tudományos szempontból közelítette meg az autonómiakérdést Bakk Miklós politológus. „Az autonómia kezdetben arra szolgált, hogy megteremtsen egy politikai közösséget, később viszont választási jelszóvá züllött. Kezdetben az autonómiatörekvéseket egyetlen erős képviseletre bíztuk, amelyről mára bebizonyosodott, hogy ez nem elegendő. Szükség van tehát egy ún. mozgalmi komponensre” – magyarázta a politológus. „E mozgalmi komponens létrehozása és Székelyföld lakóinak mozgósítása a román regionalizációs törvény életbe léptetésekor lehetséges, mert vannak olyan tervek, amelyek szétszabdalnák Székelyföldet. Ez lehet az a pont, amikor azt mondhatjuk, tüntetni kell” – vetítette előre Bakk Miklós.
Rovar- és régcsálóirtás kezdődik kedden az esti órákban a csíkszeredai közterületeken. A városháza arra kérik a lakókat, kerüljék el a kijelölt helyszíneket.
Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
szóljon hozzá!