Az életet mindig védelmezni kell, üzeni Ferenc pápa a betegek 28. világnapján. A kiemelt nap célja nagyobb figyelmet szentelni a betegeknek, és a keresztény embert segíteni a szenvedés megértésében.

A Nem mindennapi kedvességet tanúsítottak irántunk (Ap. Csel. 28, 2) mottó jegyében újabb udvarhelyszéki közösségek kapcsolódnak be a Krisztus-hívők egységéért végzett imaláncba: Kisgalambfalván, Miklósfalván illetve Ócfalván tartanak imahetet.

Nagy idő esetén, amikor a család együtt imádkozik a beteg, illetve a keresztelésre váró kisgyermek mellett vagy a halottas háznál, világol a templomi szertartáson megáldatott gyertya. A katolikus egyházban ennek alkalma Gyertyaszentelő Boldogasszony-napjának szentmiséje. 

A történelem során sokszor támadt Isten emberére a „kígyó”, és mart bele az egyénbe, családba, népbe, nemzetbe, egyházba – megpróbálta összekuszálni az isteni teremtett rendet. Elveszhet lakóhelyünk, szülőföldünk, családunk, népünk, nemzetünk, Krisztus egyháza? 

Jézusnak a jeruzsálemi templomban történt bemutatását ünnepli a katolikus egyház február 2-án. Ismertebb, magyar neve szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. 

Erdőben, háznál, könyvtárban, imaházban – felcsíki szórványszolgálata alatt, tíz éven át mindenhol prédikált Dezső Tibor Attila református lelkész – de szószéken csak akkor, ha meghívták imahétre. Mint a mesebeli legénynek, akinek el kellett mennie vándorszolgálatra, hogy végül királyfi legyen.

Ha megtapasztaltam Isten szeretetét, teszek érte, hogy mások is megtapasztalják? Vagy megfutamodok, ellenszegülök, engedetlenkedek, mint a küldetéstől menekülni akaró ószövetségi próféta, Jónás? A választ kinek-kinek magának kell megfogalmaznia.

Mi marad akkor, ha semmi nem lesz látható abból, amire az életünket felépítettük? Ha a nevünket se lexikon, se emléktábla nem örökíti, utcát sem neveznek el rólunk? Mi ad tartós boldogságot? Hol keressük életünk értelmét? – kérdések, amelyekre együtt keresett választ a patakfalvi református gyülekezet.

Tizennegyedik napja sodródtak az Adrián, és már sejtették a hajósok, hogy valamilyen szárazföldhöz közelednek. A katonák elvágták a mentőcsónakok kötelét, hogy ne szökhessenek meg a matrózok. Amíg virradt, Pál arra biztatta a hajó népét, hogy két hét étlenség után egyenek.

A tizenharmadik apostolnak is nevezett Szent Pál megtérését ünnepli január 25-én a katolikus egyház. Emléknapja, a szentírási történetre utalva pálforduló; a néphitben időjárás-, termés- és haláljósló hiedelmek, szokások fűződnek hozzá.

Ki-ki megtapasztalja a betegséget, az aggódást, a veszteséget, az egzisztenciális szorongást. A félelem összerándít, a fájdalom kiáltásra indít. Azért szólt az imakérelem a keresztények egységéért végzett imahét negyedik napján, hogy tanuljunk meg bízni Istenben, ne féljünk, higgyünk.

Az Igen emberségesen bántak velünk (ApCsel 28, 2) mottó jegyében újabb udvarhelyszéki közösségek kapcsolódnak be a krisztus-hívők egységéért végzett imanyolcadba.

Szent Vince (260–304) vértanú ünnepe napjainkban termés- és időjósló napként ismert, főleg a szőlőművelők körében. Ha bő termést akarnak, sok bort kell inniuk január 22-én – tartja a mondás.

Idén január 19–26. között tartják a felekezetközi imahetet. A Krisztus-hívők egységéért folytatott imanyolcad anyagát a máltai és gozói keresztény egyházak készítették, központi igéje: Igen emberségesen bántak velünk (Ap. Csel. 28, 2), jelképe pedig a hajó.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából 2020-at emlékének szentelik. A rendalapító ünnepén a Szent István-bazilikában nyitják meg az emlékévet. A Hargitafürdőn élő „fehér barátok” népes zarándokcsoporttal indultak Budapestre.

Nem az a lényeg, hogy az első tíz méteren ki a leggyorsabb, hanem az, hogy ki érkezik elsőként célba – hangzott el az útravaló. Kilenc gyermek-, valamint ifi váltócsapat rajtolt az oklándi határból. A Dungó-feredői célnál, illetve a rönkcipelés után kiderült, merre vándorol a serleg.

Idén január 19–26. között tartják a felekezetközi imahetet. A Krisztus-hívők egységéért folytatott imanyolcad anyagát a máltai és gozói keresztény egyházak készítették, központi igéje: Igen emberségesen bántak velünk (ApCsel 28, 2), jelképe pedig a hajó.