A keresztény világ a húsvétot megelőző hét folyamán napra pontosan ünnepli a megváltás legnagyobb eseményeit, Jézus szenvedését, halálát és feltámadását.

Urunk szenvedésének vasárnapján az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor elkezdődik a húsvéti misztérium beteljesítése. Keresztény kultúrkörben virágvasárnap vagy pálmavasárnap a tavasz első nagy ünnepe. Liturgikus színe a piros, jelképe a barkaág.

A római katolikus egyház liturgikus hagyománya szerint a nagyböjt ötödik, a húsvétot megelőző második vasárnap a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja, azaz feketevasárnap. Ilyenkor szokás a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig viola, tehát gyász színű böjti lepellel elfedni.

Mostantól azok is bekapcsolódhatnak a szentmisék, istentiszteletek követésébe a templom.ro oldalon,  akik nincsenek jelen a közösségi oldalakon.

Halálának tizedik évfordulója alkalmával a lelkésztársra, hitvesre, édesanyára emlékeztek szombaton Firtosmartonosban azok, akiknek lelkében visszhangra találtak Miklósi-Vári Katinka (1972–2010) szavai.

A világegyház és a civil világ egyként figyel Budapestre 2020 szeptemberében: 13-a és 20-a között a magyar fővárosban tartják az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek a házigazdája az összmagyarság lesz.

Az idei, immár a 22. Homoród menti, Szentegyházasfaluban tartott népdalünnepre kétszer annyi személlyel ültek be a vidék településeinek dalos „családjai” a tisztaszobai színpadra, mint korábban. 

Hamvazószerdán kezdődik a szent negyven napnak nevezett, húsvétot megelőző nagyböjti időszak, a lelki elmélyülés, a szeretet cselekedeteinek, valamint a keresztség előkészítésének, illetve az arról való megemlékezésnek a kiemelt időszaka.

Aprókák, nagyobbacskák, nagyok maszkadélutánja, rokolyás, vígság, nősember- és serketánc – álló hétig állt a bál a katolikus nagyközségben, Lövétén. Régen fonókban, magánházaknál maskuráztak, ma pedig ősi rend és helybéli rítusok szerint táncolják ki a vígság napjait.

A hétágra sütő nap, a tréfás népdalok, alakoskodók sokasága, csúfolódó rigmusok, szerepcserés jelmezesek – minden együtt volt az oklándi elhelyezőközpontban a víg húshagyathoz, így nem csoda ha Illyés, a telet jelképező farsangi báb feldobta a talpát, és nyújtópadra került.

A ma ünnepelt vértanú apostolról úgy tartja a népi időjóslás, ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál, ahonnan pedig Zsuzsanna nem vitte el a havat, ott Mátyás szekercéje töri meg a tél uralmát.

Farsangvasárnap és -hétfő, valamint húshagyókedd a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak legzajosabb, az evésnek, ivásnak és mulatozásnak szentelt napjai. A soron következő napok nevei: húshagyat, húshagyó, csonthagyat, farsangfarka.

A Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzőn végzett önkéntes csoportvezetők évente legalább kétezer fiatalt kapcsolnak be a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) programjaiba. A katolikus templomokban farsang utolsó, az ifjúságnak szentelt vasárnapján adományokkal támogathatják a FIF céljait.

Isten girbegurba sorokkal is tud egyenesen írni – érzik ezt az ócfalvi-miklósfalvi, illetve a fényeslitkei református gyülekezetek. Ki hitte volna 2004. december 5-én, hogy ma élő kapcsolatban lesznek egymással azok, akik még a térképen is nehezen találták volna meg helységeik neveit?

A ma ünnepelt szent földi öröklétét a mindenkori szerelmespárok és a napjához kötődő hiedelmek biztosítják. A Valentin-napi kortárs kultuszoknak nincs sok köze az umbriai terni Szent Bálint életéhez, noha ott található ereklyéihez február 14-én sok szerelmespár ellátogat.

Kisgalambfalván megvalósulni látszik az, amiért az ökumenikus imahetet életre hívták: egy, azaz a Krisztus zászlaja alá tudja gyűjteni a református templomban a különböző felekezetű híveket.

„Nehéz sorsú népnek lelki táplálék a felüdítő humor, mely átsegít egy hosszú élet buktatóin” – vallotta naplementéjének éveiben Biró János, Antal atya ferences szerzetes, akit 1941-ben magánkápolnájában Márton Áron püspök szentelt pappá.