
Mosolyával üdvözölte és bátorította övéit
Fotó: Sztojka Ferenc/Nagy Zoltán archívuma
„Nehéz sorsú népnek lelki táplálék a felüdítő humor, mely átsegít egy hosszú élet buktatóin” – vallotta naplementéjének éveiben Biró János, Antal atya ferences szerzetes, akit 1941-ben magánkápolnájában Márton Áron püspök szentelt pappá. Milyennek látták kortársai Áron püspököt? Átható, veséig látó tekintete, határozottsága, népe és Isten ügye melletti bátor kiállása, következetessége, gerincessége mellett leggyakrabban humorérzékét emlegetik. Ma 81 éve szentelték püspökké. Emlékezzünk együtt a derűs és mosolyt fakasztó főpásztorra.
2020. február 12., 12:572020. február 12., 12:57
A 2016-ban 99 éves korában elhunyt Antal atya sokszor elgondolta magában, és le is írta, hogy annyi nehézség közepette „honnan sugárzik ez a jókedv, ez az optimizmus a püspök arcáról, ami rajta kívül csak (Szent) II. János Pál pápában volt meg”.
Öröksége, örökségünk
Borbély Gábor († 2013) atya a püspök örökségét így méltatta Nagy Zoltán székelyudvarhelyi mérnök-hitoktatónak. Az interjúrészleteket A Hegy – Mozaikképek Márton Áron életéből című filmes monográfiájából idézzük. „Márton püspök úrnak nem ez az igazi öröksége, ez a föld, az a házrész, az az udvar, hanem egy olyan hatalmas öröksége van, ami már nemcsak a családé, hanem az egész Anyaszentegyházé. A magyar szellemnek egy része ez. És az Ő életpéldája, az ő működése egy csodálatos mű a Jóisten részéről. Íme, ez az örökség, amely fölött most osztozunk, mert róla beszélünk, mert hát szentnek tartjuk, a legnagyobb székelyek egyikének.”
Márton püspök beszédei, egészséges székely humora Pap Károly, Leonárd ferences atyában is mély nyomot hagytak – osztotta meg Nagy Zoltán. A Székelyudvarhelyen élő atya visszaemlékezett:
Ha Márton…
Majd elmesélt egy dési bérmálási emléket. „Hiányoztak a bérmaapák, mert az államiak lekapcsolták őket és behívták szolgálatba, sürgősen vasárnap is, hogy ne tudjanak bérmaapák lenni. (…) Márton Áron elvette a bérmacédulát attól a két-három gyerektől, akinek nem volt bérmaapja. Megnézte, és akkor odahívott valakit, és jelenlétében megbérmálta a gyermekeket. Délután azt mondta nekem: »Voltak olyan bérmálkozók, akiknek nem volt bérmaapjuk«. Eszembe jutott, hogy ezek csak a filiákból lehettek, Kackóról, s mondom, hát azok egy kicsit rendetlenek, nehezen jártak be, cigányok. S azt mondja: »Nem voltak azok cigányok, mert Mártonnak hívták«.
Emberséggel és humorral
Tempfli József († 2016) váradi megyés püspök 2009-ben otthonában könnyes szemmel osztotta meg emlékeit Nagy Zoltánnak. „Engem előbb annak jelöltek ki, hogy legyek az infulakezelője. Persze az ember izgalmában, ugye hát sose adott fel egy püspöki infulát, süveget – izgalmamban fordítva adtam fel. Mikor elengedte a kezem, csak annyit mondott szelíden: »Jobban tetszik neked ez így, fiam?«. Jaj, mondom, dehogy tetszik, kegyelmes úr! És nagy idegességemben ahelyett, hogy levettem volna, a fején fordítottam meg. Hát persze úgy összeborzoltam, hogy mikor le lett véve, hát egész borzos volt!”
Viccelni a püspök asztalánál?
Erőss Lajos (1919–2004), Márton püspök ny. irodaigazgatója az 1996-ban, születésének centenáriumi évében megjelent Emlékkönyvben így szólt a valahai napirendről. „Déli 1 órakor közös ebédre gyűlt össze a munkatársak kis csoportja a kisebédlőben. Az ebédek hangulatosak voltak, a püspök humora és közvetlensége felszabadulttá tette az együttlétet. (…) Nem engedte, hogy az irodai ügyek ismét terítékre kerüljenek.”
Népe jövőjét a felnövekvőben látta
Fotó: Nagy Zoltán archívuma
Veress László († 2017) nyugalmazott plébános a Hegy című filmes monográfiában vallott. „Sokszor jártam a püspökségen. Meghívott az ebédre, és az asztalnál én mondtam vicceket. Huber József volt az irodaigazgató akkor, és megnyomta a lábamat az asztal alatt, odasúgta: »A püspök asztalánál nem viccelünk!«. Mondom, az egyházi törvénykönyvben nem találom nyomát ennek... Igen, de a püspök úr olyan jókat kacagott, a zsebkendővel megtörölte a szemét. S akkor ő is mondott egy történetet: »Ditrói káplán koromban gyóntattam a gyerekeket, és a gyereknek feladtam egy penitenciát (elvégzendő elégtételt – szerk. megj.):
Másik, a püspök által mesélt történet is eszébe jutott Veress atyának. „Neki nem volt [zenei] hallása jó. Mondta, hogy Kolozsváron két olyan káplánja volt, hogy azok is botfülűek voltak. Húsvét hetében, ott a torony alatti kápolnában történt, énekelték a feltámadási szertartást.
A „sőlőkaró és a kispap is”
Armella ferences nővér osztotta meg a következőket. „A püspök úr ’55-ben kiszabadult a börtönből, és felszólította a főnöknőt, hogy a nővéreket szedje össze és hívja a teológiára. A ’70-es évek elején hideg tél volt, és nem volt tűzifa. Akkor a tanárok beszélték, hogy a diákokat hazaküldik, és nyáron bepótolják az iskolai évet. Osztán valahonnan került egy kicsi fa, és megoldották, de eközben a kispapok lopták a szőlőkarót, és tüzelték el. A vincellér, aki a szőlőt rendezte, és kellett neki a szőlőkaró, ő panaszolta be a püspök úrnak, hogy a kispapok lopják a karót. Akkor a püspök úr azt mondta: »A „sőlőkaró” is az enyém, és a kispap is az enyém«. Meg, megvédte a diákjait.”
Kürtőskalács aprótésztával
Portik Ida néni, a ditrói plébánia nyugalmazott házvezetőnője mesélte e sorok írójának 1994-ben. Palotafogsága idején Márton püspök nem hagyhatta el a székhelyét, ezért képviseletében munkatársai jártak az egyházmegye eseményeire. Dr. Lőrincz József ditrói esperes-plébános aranymiséjén dr. Faragó Ferenc kanonok tolmácsolta a főpásztor üzenetét és adta át az alkalomra szóló laudációs levelet.
„Egy kürtőskalácsot megtöltöttem aprótésztával, és elküldtem a kanonok úrtól a püspök úrnak – idézte fel Ida néni. – Nekem címezett levélben köszönte meg: »Sok kürtőskalácsot láttam, de ilyent még nem. Mert amit eddig láttam, annak a közepe mindeniknek üres volt.«”
A két Áron vacsorája
Már-már anekdotaszámba megy a történet idején még Kolozsváron élt Tamási Áron író gyulafehérvári esete. Köztudottan jó kapcsolat volt a két Áron között. Márton Áron meghívta a városban előadást tartó írót az asztalához. Tamásinak eszébe jutott, hogy pénteken a püspök vacsorája tejes puliszka. Jobbnak látta tehát betérni előtte egy vendéglőbe és jól megflekkenezve indulni a püspöki palotába. Domokos Pál Péter szavaival mondjuk el a folytatást. „Megérkezvén oda, az inas már hozta is az asztalhoz a lábasban párolgó tejet és egy lapítón a meleg puliszkát. Előbb állva mondták el az asztali áldást, aztán leültek vacsorázni. Tamási Áron bevallotta, hogy ő már vacsorázott, végül azt is, hol, mit és miért. »Áron, Áron, hiszen ma péntek van, és te húst ettél.« Mire Tamási Áron nagy lelki nyugalommal azt válaszolta, hogy »azért van egy püspök barátom, hogy ezt helyettem leimádkozza«. Mire Márton Áron csak annyit válaszolt: »Tudod, ha az Isten is székely volna!«”
Hiányzik 63 millió lej Hargita Megye Tanácsának 2026-os költségvetéséből, ezért a megyei önkormányzat több területen is visszafogta a kiadásokat, miközben a fejlesztésekről sem mond le. A képviselő-testület kedden dönt a 880 millió lejes büdzséről.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri a 22–23 Celsius-fokot is. Április végén és május elején gyenge csapadékra is számítani lehet.
Tizennyolc megye 72 településén és a fővárosban okozott károkat az elmúlt 24 órában a viharos szél, a legsúlyosabb incidens Vaslui megyében, Huși városban történt, ahol egy épületről lesodort tetőszerkezet rázuhant egy férfira, aki életét vesztette.
Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Egy héttel az első aggasztó jelek után sem javallott a vezetékes víz fogyasztása Kézdivásárhely több utcájában. Hétfőn délben még nem álltak rendelkezésre a legutóbbi (pénteki) mintavétel laboratóriumi vizsgálatának eredményei.
Április 30-án, a magyar film napján lesz 125 éve, hogy bemutatták az első magyar filmként számon tartott A táncz című alkotást, ebből az alkalomból 125 produkció látható ingyen a Filmión április 27-e és május 10-e között.
Marosvásárhelyre indult szombaton a 39 éves, mezőbodoni férfi Pal Ionel Silviu, aki a mai napig nem tért vissza otthonába – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a hazai hangszeres népzenei mozgalom és a táncházmozgalom egyik alapítója.
A marosvásárhelyi diáknapokat idén május 27–30. között rendezik meg a Vibe-fesztivál helyszínén, de a város számos tere otthont ad a rendezvénynek, amely nemcsak az egyetemistákat szólítja meg.
szóljon hozzá!