IV. Béla király leányára, Magyarország, Budapest és a domonkos apácák patrónájára, Árpád-házi Szent Margitra (1242–1271) emlékezik a katolikus egyház január 18-án.

Az első, név szerint ismert keresztény remetéről, Szent Pálról emlékezik meg szerdán a katolikus egyház. A sivatagi atyák egyike az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok névadója, szellemi atyja és első számú védőszentje.

A Tordán elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 452. évfordulóját ünnepli a Magyar Unitárius Egyház. A tordai országgyűlést valamint az ott elfogadott vallásügyi határozatot emléktörvénybe foglalta és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította 2018-ban a Magyar Országgyűlés.

A bibliai háromkirályok Isten szolgája által közvetített házszentelési üzenete mély lelki tartományokat érintett az oklándi elhelyezőközpont gyermekeiben és az áldásban részesülő felnőttekben.

A Homoród mente egyetlen katolikus falujától, Remetétől egy futamodásnyi az út Gyepesig. Eme kis falu lakosai zömmel unitáriusok. A néhány katolikusnak évenként egyszer – régi szokás szerint vízkereszt napján – a házszentelők évindító egyházi áldást visznek.

A római katolikus egyház egyik főünnepe az Úr megjelenésének (Epiphania Domini) napja, azaz január hatodik napja. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés szertartására vezethető vissza.

Szilveszterkor általános a fény- és zajkeltés, ritkábban ostorcsattogtatás, amely a két év közötti, „törvényen kívüli időszakban” a gonosz erőket hivatott megfékezni.

A római katolikus egyházban a karácsony nyolcada alatti vasárnapon a Szent Család ünnepét ülik. Az újabb keletű ünnep a családeszményt kívánja erősíteni.

Az anyakönyv, de az emlékezet is megőrizte volna, ha lett volna százéves ünnepeltje korábban Kisgalambfalvának. Kelemen Márta néni 1919. december 28-án született. A jeles évfordulót a napján, szombaton együtt ülte övéivel, és a helyi református gyülekezet apraja-nagyjával. Hosszú életének titka az Isten-, ember- és munkaszeretetben rejlik.

Gyakran mondjuk, hogy a karácsony a család, a gyermekek, a békesség, a nyugalom, a szeretet, a szülőföld ünnepe. Ám legfőképpen Jézus földi születésének emléknapja.

Hogyan lenne jelen Isten a székelyudvarhelyi karácsonyi vásárban? – kérdezte Mezei Ödön baptista lelkipásztor a város adventi koszorúja negyedik gyertyájának fénygyújtó ünnepségén. Ne feltételes módban kérdezzük, tudatosítsuk: Isten itt van! – mutatott rá.

Így ünnep táján több a sietős ember, akikkel nehéz szóba elegyedni, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik ráfigyeltek a Magyar Unitárius Egyház Gondviselés Segélyszervezete önkénteseire és adakoztak.

Százak érzik sajátjuknak Szentegyházán az advent harmadik vasárnapjára honosodott, immár hatodik Karácsonyi Kavalkádot. Egész délután tele volt a piactér, és egymást váltották a színpadon a helyi fellépő csoportok.

Kigyúlt a harmadik gyertya Székelyudvarhely közös adventi koszorúján, és megnyíltak a fénybejárók, amelyek a karácsonyi vásárra nyitnak kaput. Ízes, hangulatos, fűszeres, édes, meleg, otthonos, különleges a kínálat – örömvasárnaptól angyalcsengetésig.

A sikeres, megelégedett mindennapokhoz elegendő összegereblyézni egy kicsi tudást, összelapátolni némi tapasztalatot, majd egy jó nagy talicskába belerakni, és elindulni az életbe – vallja a zetelaki GLT (gereblye, lapát, talicska) csapata. A hétvégén örömvasárnapi zenés vásárnapokat szerveztek.

Advent harmadik vasárnapjával elkezdődik az úrjöveti idő második része. Örömvasárnap, gyertyájának rózsaszínével már a karácsony közeledtét jelzi.

A szirakúzai szűz, vértanú életéről csak legendáriumából tudunk, ám annál gazdagabb a nevéhez kötődő hiedelmek és szokások palettája.