A katolikus egyház csütörtökön az Úr testének és vérének főünnepét, azaz Úrnapját üli. Az Oltáriszentség pirosbetűs napja zárja a tavaszi ünnepkört. A rítusokban, jelképekben bővelkedő Úrnapja hagyományos megünneplését idén a járványügyi intézkedések nagyban befolyásolják.

Régi naptári helyével, június 10-ével Szent Margit, a magyar gyökerű skót királyné számos ragadványnevet érdemelt ki a Kárpát-medencei magyarság körében.

A népi időjóslás szerint, ha ma megnyílnak az ég csatornái, negyven napig esőkre számíthatunk, ellenkező esetben Medárd hosszan tartó szárazságot hoz. Ilyenkor vetették a régiek a lent, és ültették ki a káposztapalántát.

A húsvét utáni nyolcadik vasárnapon ünnepli a római katolikus egyház a teremtő, a megváltó és a megszentelő Istent, a Szentháromságot. Pünkösd nyolcadának nagy ünnepét, az évközi idő első vasárnapját vidékünkön „kicsipünkösdként” ülik a hívek.

Egy éve történelmet írt tájainkon a Szentatya: Szent Péter utóda először látogatott Erdélybe, jelesül Csíksomlyóra. Szép egybeesés, hogy az első évfordulót épp pünkösd másodnapján üljük, amely a katolikus liturgiában Szűz Máriának, az Egyház anyjának emléknapja.

Focipályán, iskola- és templomudvaron egyaránt felhangzottak pünkösdvasárnap a Szentlelket hívó dallamok és igei gondolatok.

Az első pünkösd alkalmával az apostolok egy jeruzsálemi házban ültek, és bizonytalanságban várakoztak. Tíz nappal korábban a feltámadt Jézus a szemük láttára emelkedett fel, majd egy felhő eltakarta a szemük elől. Mintha hasonló lelkiállapot jellemezné 2020 pünkösdvárását is.

A magyar katolikus egyház május 30-án emlékezik meg a Szent Jobb megtalálásáról, valamint Szent István király ereklyéinek átviteléről. Erdélyben egyetlenként a gyergyószentmiklósi Bucsin lakótelepi templom rendelkezik Szent István-ereklyével.

Pünkösdkor három meghatározó eseményre emlékszik a keresztény világ: a Szentlélek kiáradására mint Jézus megváltó művének gyümölcsére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő misszió kezdetére.

Dr. Kerekes László személyében új segédpüspököt kapott a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye – adta hírül az érseki körlevél nyomán a romkat.ro portál. A püspökszentelés helyszínét, időpontját a későbbiekben közlik.

A szászok a ma ünnepelt szenttől féltik a szőlőjüket. Hosszú távú termésbecslésre is alkalmas az utolsó fagyosszent, Orbán vagy népiesen Urbán ünnepe.

Feltámadása után Jézus még a Földön maradt, ismételten megjelent tanítványainak és beszélt nekik Isten országáról. Húsvét után a 40. napon „szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől” – tanúsítja az Apostolok cselekedetei, valamint Márk és Lukács evangéliuma.

Sokszor elmondta a Kányádi Sándor, hogy a poétákról csak a haláluk után derül ki, milyen költők voltak. A nagygalambfalvi iskola által ezúttal online tartott Fától fáig – verstől versig Kányádi versmondó vetélkedőn több mint félezer diák és felnőtt bizonyította lírája töretlen népszerűségét.

Nevezték az ifjúság, a hit pápájának, de csendes forradalmárnak és utazó szentatyának is. Karol Józef Wojtyla (1920-2005) május 18-án, száz éve született a lengyelországi Wadowicében.

Fekete himlő, tífusz, kolera, spanyolnátha, avagy a még létező TBC illetve lepra – mind olyan betegségek, amelyekre a mai nemzedékeknek nem kellett azt mondania, jaj, csak el kapjam! A régiek határ- és életvédő létmódja beivódott a székelység mikroemlékezetébe.

A szükségállapot feloldása után az új, de még rendkívüli időszakban a farkaslaki egyházközben – az egészségvédelmi óvintézkedéseket figyelembe véve – éltek a felkínált lehetőséggel, és a templomkertben tartották szombaton a szent hajlék búcsúját.

Május 13-án emlékezik meg a római katolikus egyház a Szűzanya 1917-ben ezen a napon történt első fatimai jelenésének évfordulójáról. Erdélyben a bogárfalvi templomot ajánlották a fatimai Szűzanya védelmébe.