Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Szárnyra keltek járványidőben a Kányádi-versek

Molnár Melinda 2020. május 20., 21:46 utolsó módosítás: 2020. május 20., 21:50

Sokszor elmondta a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Kányádi Sándor (1929–2018), hogy a poétákról csak a haláluk után derül ki, milyen költők voltak. A Nagygalambfalvi Általános Iskola által 18. alkalommal, ezúttal online tartott Fától fáig – verstől versig Kányádi versmondó vetélkedőn 548 diák és felnőtt bizonyította lírája töretlen népszerűségét.

Szárnyra keltek járványidőben a Kányádi-versek
galéria
Fotó: Barabás Ákos

Napokon át pörögtek a versmondók kisfilmjei a közösségi oldalon – a vetélkedő mottója szerint „somvirággal, kakukkfűvel, / kakukkszóval, tele szívvel”. Noha a közönségdíjasok már a szerda esti eredményhirdetés előtt nyilvánosak voltak, sok ezren tekintették meg a szülőfaluban készült kisfilmet, amelyben a versmondó vetélkedő hatvan díjazottjának a neve is elhangzott.

Több mint félezer versmondó

A szervező Nagygalambalvi Általános Iskola igazgatója, Bálint Hajnal kérdésünkre elmondta,

hosszú és örömtől túlcsorduló napok előzték meg a díjazási ünnepséget.

Év elején még kérdés volt számukra, hogy milyen új elemmel gazdagítsák az eseményt, és a nagygalambfalvi Feleki Miklós Művelődési Ház felújítása miatt hol is szervezzék meg a Kányádi Sándor májusi születésnapja tájékán hagyományos, verses köszöntőrendezvényüket.

A járványhelyzet „zsákutcából autópályára juttatta” a szervezőket, versenyzőket egyaránt, és teljes sebességbe kapcsoltak.

A megyeközi vetélkedő a világhálón kiszélesedett, a legkisebb erdélyi falutól, ahol talán még iskola sincs, a nagy városokig, a szórványtól a színmagyar településekig mindenhonnan érkeztek a kisfilmek. Amint a zsűri egyik tagja, Kacsó Anna Julianna is kiemelte,

beengedték a gyermekek és az őket felkészítő szülők otthonaikba, udvaraikba a hallgatóságot.

Gyönyörű tájakon, szívvel-lélekkel mondikálták el kedvenc Kányádi-költeményeiket a kicsik, nagyobbak és felnőttek.

Bálint Hajnal a munkafolyamatokról kiemelte, az adatok, videók feldolgozásánál rendkívüli nagy segítségük volt Mihálydeák Antal fényképész szakértelme. Úgy érezték, hogy a versmondó gyermekek, szüleik és a pedagógusok megtisztelték a szervezőket azzal, hogy beneveztek, ezért teljes figyelemmel, szépen feldolgozva akarták a nagyközönség elé tárni a kisfilmeket.

Közösségben – Kányádival

A szavalatokból kiviláglott, a szülőknek is fontos, hogy gyermekeik a karanténban is mondják a halhatatlan verseket. A látássérült gyermek Braille-írással nyomtatott könyvből tanulta meg a kiválasztott költeményt. Volt hallássérült versmondó, és olyan is, akinek meg kellett birkóznia a rímes magyar nyelvvel. Az is nyilvánvaló, hogy mindannyian megküzdöttek az online vetélkedő technikai kihívásaival, de szülők, pedagógusok és a szervezők is segítettek, hogy senki ne maradjon ki. Érdekességképpen az igazgatónő elmondta, hogy

olyan költeményt is szavaltak, amely noha Kányádi neve alatt fut a világhálón, nem biztos, hogy tőle való.

Ez még irodalmi búvárkodást igényel, de az azzal pályázókat nem zárták ki, mert más szerző neve alatt nem lelték fel a verset – mondta el a zsűri elnöke, Dáné Szilárd.

Kezdetben kevés pályázati eredmény híján nem volt elég jutalmazási lehetősége a vetélkedő szervezőinek. De látva a benevezési sikert, egy magyarországi egyesület önként jelentkezett, felajánlva könyvutalványokat és társasjátékokat. Végül

hatvan díjat és különdíjat oszthattak ki.

A díjazottak névre szóló oklevelet, könyveket és könyvutalványt kapnak, a résztvevőknek pedig elektronikus formában juttatják el az emléklapot. A versenyt követő napokban egyeztetik az adatokat a nyertesekkel és a következő két hét folyamán postázzák számukra az ajándékot – tudtuk meg Bálint Hajnaltól.

A vers az, amit mondani kell

Ez a vetélkedő mindenkinek emlékezetes marad. A díjazásra készült filmes összeállítás szép képkockái azokat is Nagygalambfalvára hívogatják, akik eddig még nem jutottak el oda. Kiviláglott belőle, hogy Vetési Nándor színész, kántor a megzenésített Kányádi-versek avatott előadója. A helyi iskola, a református egyházközség és a polgármesteri hivatal együtt sokat tud tenni a Kányádi örökségért.

A költő testvére, Róza néni kapálás közben nem énekel, hanem verset mond – könnyeket csal a szemekbe, amikor az ő ajkán csendülnek a közös élményekben gyökerező, a bátyja által írt strófák. A kilenc pipe című, a helybéli pedagógusok által feldolgozott vers behívta a nézőket abba a miliőbe, ami Kányádit egykor megihlette. Mátyás Erika képzőművész-tanár illusztrációt is készített hozzá. Végül pedig a helyi születésű Kányádi Szilárd színművész, a Csíki Játékszín igazgatója elszavalta a Valaki jár a fák hegyén című költeményt.

Göngyöstarjántól Szankon, Németországon át Erdély minden szegletébe eljutott az idei Fától fáig híre és Sándor bácsi örökérvényű üzenete, amit egy gyerektől tanult: a vers az, amit mondani kell. A karantén kiszélesítette a versmondó kedvet, és így ünnepelték ország-világ előtt a falu legnagyobb szülöttének 91. születésnapját.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat