Nem váratott magára az évszakot jellemző homály, a pilinkéző hóval adventkezdésre megérkezett. Az úrjöveti várakozás templomi nyitánya sok évezredes lelki útra vezet, ám idén a szerre gyúló gyertyák mellett a járványhelyzet miatti szívbéli kérelmeket is imába foglaltatja.

A házasulandók párt jósló praktikákat űztek; az asszonyok nem sütöttek kenyeret; a férfiak nem szántottak, nem fogták be az igavonókat, és minden korosztály kimulatta magát a kisfarsangot záró, az adventet megelőző Katalin-táncban. Alexandriai Szent Katalin emléknapján az időjárásra is következtettek.

Szokásokban, népi jóslatokban bővelkedik a nap szentjének, a püspök és hitvalló Tours-i Mártonnak az ünnepe. Sok település névadója, templomok százainak a védőszentje. Vidékünkön Dicsőszentmártonban, Csíkszentmártonban és Homoródszentmártonban ülnek búcsút.

Árpád-házi Szent Imre (1007–1031) hercegre emlékezünk november 5-én. Az öregedő István király 1031-ben meg akarta koronáztatni utódját. Gizella királyné vezetésével el is készült a koronázási palást, amikor bekövetkezett a tragédia: vadkan sebezte halálra egy vadászat alkalmával a trónörököst.

Noha értjük, ritkán vesszük a szánkra azokat a kegyeleti szófordulatokat, rokon értelmű kifejezéseket, amelyeket eleink az életvesztésre használtak. Álszemérem vagy az elmúlást övező tabusítás eredménye, hogy ha valaki elköltözik a másvilágra annyit mondunk: meghalt, elhunyt.

Mindenszentek és halottak napja a hit évenkénti ünnepei. Azé a hité, amelyről Jézus tett tanúságot halálával és feltámadásával – amit legnagyobb fájdalmával vallott meg a legmaradandóbban. Ígéretének ünnepei is, mely szerint velünk van a világ végezetéig.

Noha a járványhelyzet miatti korlátozások idén nem teszik lehetővé a szélesebb körű, gyülekezetközi együttlétet, avagy az egyházmegyei közös istentiszteletet, az egyházközségek a helyi sajátosságoknak megfelelően, az érvényben lévő szabályokhoz igazodva tartják meg a reformáció egyházainak ünnepét.

A Szűzanya népünket óvó pártfogásáról emlékezik meg csütörtökön magyar nyelvterületen a katolikus egyház. Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya főünnepén a Szent István király által gyámsága alá helyezett Magyarországért és nemzetünkért szólnak az imakérelmek Jézus édesanyjához.

1980. október 4-én egész Erdélyben zúgtak a harangok. A nemzet egyik legnagyobb fiát, Márton Áron püspököt a Kárpát-koszorú népe, nem csak a magyarság siratta. Ritkán látható, a csodával határos módon készült, és megőrződött felvételeket mutatunk.

Őszi hálaadás vasárnapján köszönt el első gyülekezetétől Tőkés-Bencze Zsuzsanna unitárius lelkész. A hat év alatt sok szállal kötődött Gyergyószentmiklóshoz.

A zord időjárás sem tudta eltántorítani a templomszentelési évfordulót és védőszentet ünnepelni vágyókat. A jövő évi jubileumi készület részeként megújuló székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomra Tamás József ny. püspök kért áldást csütörtökön.

Nagy tüzet gyújtott sokak szívében, élnek a lelkekben a tőle hallott igazságok gyümölcsei, még sokáig fognak felújulni a találkozások emlékei, akiknek szerencséjük volt legalább egyszer kezet fogni és kutató, vizsgáztató szemeibe nézni – mondta a Márton Áront búcsúztató beszédében Jakab Antal.

Mondások, népi megfigyelések, szokások és hiedelmek övezik szeptember 29-ét, Szent Mihály valamint Gábor és Ráfáel főangyalok ünnepét. A betakarodás után elkezdődik az adventig tartó „kisfarsang”.

Az unitárius közösségek a héten készületi időt tartottak a vasárnapi őszi hálaadás ünnepe előtt. Az unitárius egyházban évente négy alkalommal osztanak úrvacsorát: karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és az őszi hálaadás napján.

Idén Szent Jeromos halálának 1600. évfordulójára is emlékeznek Szentírás vasárnapján. A Bibliát latinra fordító egyházatya mondását idézi az alkalomra kiadott körlevelében Kovács Gergely érsek: „aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust!”

A népi megfigyelés szerint Máté napján, szeptember 21-én kezdődnek az őszi viharok. Jelentős időjárási fordulónap, amely a Kárpát-medencében a gazdasági év végét is jelzi – kezdődnek a pásztorünnepek és a szüreti mulatságok.

Rendi emléknapot ülnek a ferencesek szeptember 17-én, Szent Ferenc sebeinek, azaz a stigmatizációnak az ünnepét. A katolikus egyház történetében a szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182–1226) volt az első, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Abban is egyetlen, hogy szentté avatásán kifejezetten említették a stigmákat.