A „három ácot” Pongrácot, Szervácot, Bonifácot annyira magáénak érzi népünk, hogy már-már magyar szentnek tartja. Noha eredetükről kevés szó esik, az emléknapjaikat (május 12., 13. és 14.) a mezőgazdasági naptárban időjárást jelzőnek tekintik.

A legmerészebb szervezői elképzeléseket is messze túlszárnyalta a Kányádi Sándor (1929–2018) májusi születési évfordulójára 18. alkalommal, de a körülményekre való tekintettel idén online meghirdetett versmondó vetélkedő: több mint 550 kisfilmet küldtek be a jelentkezők.

Bajtársiasság, önfeláldozás, állhatatosság, embertársak megsegítése – számos kiváló tulajdonság megtestesítője a május 4-én ünnepelt szent, Flórián, a tűzoltók és a tűzzel dolgozók, sörfőzők, kádárok, kályhások, fazekasok, pékek, kéményseprők, lakatosok, szappanfőzők patrónusa.

„Bizakodva kell a jövőbe nézni. Minden jót megtenni, amihez Isten erőt adott. Egymás kedvét pótolni kell jósággal minden nap” – írta 1942-ben édesapjának a Rómában tanuló Jakab Antal. Nincs olyan korosztály, akinek ne tudna ma is üzenni életútjával, tetteivel a gyulafehérvári egyházmegye 80. főpásztora.

„A lelkésznek példát kell mutatnia a szabályok betartására, de meg kell találnia azokat az utakat, ahol a járványhelyzet ellenére is a közösség lelki vezetőjeként szolgál” – vallja a homoródszentpéteri gyülekezet lelkésze, a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és misszió előadó-tanácsosa, Székely Kinga.

Szent Márk evangélista, vértanú ünnepén, április 25-én, illetve a hozzá közel eső vasárnap a római katolikusok liturgikus formában fohászkodnak jó termésért és a természeti csapások elkerüléséért. Idén szerény körülmények között tartják meg a lelkipásztorok a szertartást.

Kányádi Sándor (1929–2018) májusi születési évfordulóját immár 18. alkalommal ünneplik versmondó vetélkedővel. Idén nincs elődöntő, nincs távolság, és nem szab határt a karantén sem. Noha a világjárvány akadálya a Nagygalambfalvára utazásnak, nem úgy a megmérettetésnek.

Szent György életéhez több legendás elem kapcsolódik. A középkor egyik leginkább tisztelt vértanújáról, a tizennégy segítőszent egyikéről a magyar katolikus egyházban pénteken emlékeznek meg.

A 105 éve történt örmény genocídium, azaz népirtás idei évfordulóján nincs mód a közösségi emlékezésre. Mit lát a mai zarándok, ha Törökországban, a hajdani Ani-királyság ösvényein lépdel?

Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki II. János Pál pápa az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.

Idén a koronavírus-járvány megfosztotta az egyházi közösségeket az év legnagyobb ünnepén, húsvétkor az együttlét örömétől, és felfokozta a szent három nap érzelmeit. Milyen volt tavaly, mi történt idén templomainkban? Képpárokat mutatunk 2019-ből és 2020-ból Zetelakáról.

Húsvétvasárnap rendszerint a feltámadás hírével viszik megáldatni ünnepi eledeleiket a hívek. Idén a járványveszély miatt otthon maradni kényszerültek asztalához a technika segítségével érkezett az áldáskérelem.

Járványveszélyben megsokszorozódik a a feltámadást jelző fény igénye. A meg-megbicsakló reményt erősíti (háromnapi némaság után) a falun végigzengő harangszó. A zetelakiak is rendhagyó módon, otthonaikban részesültek a vigília szentmise áldásaiból. A kijárási tilalom miatt elmaradt a körmenet.

A legmélyebb gyászt a nagypénteki csend fejezi ki. Idén hívek nélküli némaság üli meg a templomokat is. Az egészség- és életféltés miatt ki-ki otthonában, a közvetített szertatások által elmélkedhet az élet és halál kérdéseiről. A zetelaki nagytemplomban tartott szertartáson jártunk.

Tavaly a húsvéti ünnep első napján zsúfolásig telt az impozáns zetelaki nagytemplom. Visszatértünk 2020 nagycsütörtökén, hogy megtapasztaljuk: a rendkívüli időben, noha más módon, de Jézus asztala köré gyűjti övéit.

Jézus kínszenvedésének, halálának és temetésének napját a történelmi egyházak az egyik legjelentősebb ünnepként tartják számon. Népi elnevezései: hosszúnap, aszupéntek.

A nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig tartó időszak nem előkészület, hanem maga az ünnep: a római katolikus liturgia a ma esti szentmisével kezdődően percre pontosan jelenbe hozza az Úr szenvedésének és feltámadásának szent három napját.