Bekopognak a fagyosszentek, ma Pongrác

Megóvni a gyümölcsfákat a hidegtől. Gyakori tevékenység fagyosszentek idején

Fotó: MTI/Varga György

A „három ácot” Pongrácot, Szervácot, Bonifácot annyira magáénak érzi népünk, hogy már-már magyar szentnek tartja. Noha eredetükről kevés szó esik, az emléknapjaikat (május 12., 13. és 14.) a mezőgazdasági naptárban időjárást jelzőnek tekintik. Nem alaptalanul, hiszen ebben az időszakban a meteorológiai megfigyelések szerint a legalacsonyabb légnyomás jellemző a Kárpát-medencében.

Molnár Melinda

2020. május 12., 10:312020. május 12., 10:31

A mai nap szentje, Pongrác, valószínűleg a Diocletianus-féle keresztényüldözés alatt szenvedett vértanúhalált: a tizennégy éves fiú minden győzködés ellenére állhatatos maradt hitében. Sírja fölé Rómában a 6. században építették az első templomot. Egész Európában tisztelik. Művészeti ábrázolásokon jelképe a pálma, a kard, lándzsa és lobogó. Az elsőáldozók, a német lovagok, francia gyermekek patrónusa.

Úgy tartották, megőrzi a fiatal vetést és a virágokat. Ebből eredhet a magyar fagyosszentekhez való besorolása.

Az alakja köré fűzött legenda szerint Pongrác kánikulában subájában megfagyott. Ha emiatt névünnepén bosszúból megrázza a subáját, az fagyot hoz. Hogy mégis teremjenek a gyümölcsfák, a fagyosszentek idején füstölést ajánl a régi regula. A néphit szerint a Pongrác sírjánál tett hamis eskü több esetben azonnal elnyerte a büntetését. Nevéhez kapcsolódik a mondás is: Pongrác napi eső, zöldül már a mező.