Nagypéntek, az üdvösségszerző nap

Fotó: Kristó Róbert

Jézus kínszenvedésének, halálának és temetésének napját a történelmi egyházak az egyik legjelentősebb ünnepként tartják számon. Népi elnevezései: hosszúnap, aszupéntek.

Molnár Melinda

2020. április 10., 08:582020. április 10., 08:58

2020. április 10., 09:562020. április 10., 09:56

A legmélyebb gyász jeleként a római katolikus egyház nem mutat be szentmisét. A húsvéti szent három nap második napja a keresztáldozatra, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezteti a katolikusokat. A nap imádságai közül kiemelkedik a passió.

Szigorú böjti és dologtiltó nap. Délután szokás megfesteni a húsvéti piros tojást.

A nagypénteki csonkamisének nevezett szertartásra a hagyománytisztelő székely falvak asszonyai gyászruhát szoktak ölteni. Idén a keresztények nem tudnak részt venni a nagyheti szertartásokon, az állami előírásokat betartva, zárt ajtók mögött, hívek nélkül végzik a szertartásokat és a helyi lehetőségek függvényében közvetítik azokat.

Pénteken 15 órától a gyulafehérvári székesegyházból keresztúti ájtatosságot, és az azt követő nagypénteki szertartást a templom.ro honlapon láthatják a hívek. A járványhelyzetre való tekintettel Ferenc pápa engedélyezte a jeruzsálemi anyaegyház támogatására szánt nagypénteki gyűjtés elhalasztását szeptember 13-ára. A Magyar Unitárius Egyház Facebook-oldalán pénteken 18 órától élőben hallgatható az énekelt Passió, amelyet a kolozsvári belvárosi unitárius templomból közvetítenek.