„Nagy és örömteli dolog, hogy elkezdhettük Székelyudvarhely főtere emblematikus épületének a felújítását. A pincétől a padlásig kiterjedő munkálatok után levéltári helyiségek, irodák és időseknek szánt lakhelyek lesznek az egykori tanári- és bérlakásokban.
Európa fővédőszentjére, a nyugati szerzetesség atyjára, a bencés rend alapítójára és regulájának kidolgozójára emlékezik július 11-én a katolikus egyház.
Magyar nyelvterületen 1263-ból eredő szokás szerint ma ünnepli a római katolikus egyház Szűz Mária látogatását Erzsébetnél, régi nevén Sarlós Boldogasszonyt.
Ötvenhárom éve, fehérvasárnap tizenöten álltak Isten szolgája, Márton Áron püspök előtt a gyulafehérvári székesegyházban, és kézfeltétele által a papság szentségében részesültek.
Hagyománya van, hogy a gyulafehérvári papszentelést követően a főpásztor közzé teszi a személyi változásokat. „A papok helyezésénél figyelembe kell venni a hívek jogait és a pap személyiségét, képesítését, párosítva tehetségét egy adott helyzet valódi szükségleteivel”.
A római katolikus egyház Péter és Pál vértanúságának emléknapját, június 29-ét az apostolok főünnepeként üli. A hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki Rómában. A járványügyi helyzet miatt a szokásos gyulafehérvári papszentelés nem a hagyományos keretek között zajlik.
Úgy tartja egy székely legenda: ha nagy a baj, Szent László király a csillagösvényen visszatér, hogy megmentse népét. A lovagiasság tökéletes megtestesítője küzdött, harcolt és győzött a kereszténységért – a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.
A járványügyi veszélyhelyzet miatt idén elmarad a falunap Székelyderzsben, szüneteltetik a Petky János-díj odaítélését is, de június utolsó szombatján a sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot.
Noha már szeptemberben megvoltak a kivitelezési engedélyek, a bonyodalmas eljárási ügymenet nyomán 2020. június 25-e lesz a piros betűs nap, amikor megkezdhetik a székelyudvarhelyi, tisztes korú belvárosi református templom külső-belső felújítását, ahogy a gyülekezeti nevezi, a „templomreformciót”.
Jézus útja előkészítőjének, Keresztelő Szent Jánosnak a születésnapját ünnepeljük. Rajta kívül csak a Szűzanya földi születésének szentel ünnepet a katolikus egyház.
A hálaadó szentmisét vándorbölcső átadási szertatás tette felemelőbbé a zetelaki Szent Kereszt megtalálása-plébániatemplomban, hiszen a járványhelyzetben hozott korlátozások újabb lazításának enyhítéseként vasárnap beltérben tarthatták a liturgiákat.
A kedvezőtlen időjárás, a rossz terepviszonyok megakadályozták a Gordon-hegyi kilátónál évenként egyszer, Jézus Szíve ünnepén tartandó zarándoklatot, így a keresztúti ájtatosságot, illetve a búcsús szentmisét a bogárfalvi templom környezetében tartották.
Június hónapban, illetve minden elsőpénteken Jézus Szentséges Szívét ünneplik a katolikusok, évenkénti kiemelt napja pedig az egyházi év utolsó változó ünnepe – az Úrnapja nyolcadát, azaz a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek.
Közeledik a hetedik szüret ideje, és ezen a hétvégén tartanák az ötödik levendulafesztivált a csekefalvi Moldován-Szeredai család ültetvényén. Ám tekintettel a jelenlegi járványhelyzetre, idén nem fesztivált szerveznek, hanem a teljes virágzás idejére látogathatóvá teszik a levendulamezőt.
Jézus Szíve ünnepe rendszerint a középkori egyházi építészet egyetlen székelyudvarhelyi hírmondójának, a Jézus-kápolnának a búcsúnapja. Az épületegyüttes felújítási munkálatai miatt idén sem tartanak ott szentmisét. A Szent Miklós-plébániatemplomhoz várják a híveket.
A több szálon szövődött lengyel–magyar barátság egyik történelmi jelentőségű munkálójára, a ferencesek és Lengyelország patrónájára, Árpád-házi Boldog Jolánra emlékezik hérfőn a katolikus egyház.
Háborús ínség, pestis, hajótörés, terméketlenség, láz – csak néhány élethelyzet, amelyben a portugál származású ferences szerzetes, teológus, prédikátor és egyháztanító segítségéért folyamodnak a hívek. Az egyik legismertebb szent.
Mintha visszaköszönt volna 2020 Úrnapján az a – szabad vallásgyakorlást korlátozó – négy évtized, amikor nem tarthattak a város utcáin eucharisztikus körmenetet a hívek. A járványhelyzet szűkítette ugyan az ünneplés kereteit, a lelki élmény viszont mélyült.