Isten szolgája, Márton Áron püspök 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. Az évforduló napján, immár kilencedik alkalommal tart megemlékezést a Márton Áron Múzeum és a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért. A járványügyi helyzet sem írta felül az évfordulót.

A szélrózsa minden irányából érkeztek zarándokok vasárnap a hargitafürdői pálos konvent hármas ünnepére.

A 2005-ös udvarhelyszéki árhullám áldozatainak emlékére szólnak vasárnap a harangok. Eme vidék természetikatasztrófa-történetének leggyászosabb napja augusztus 23. 2005-ben a hirtelen támadó felhőszakadás iszonyú pusztítást végzett. A falként alázúduló víz mindent vitt.

A múlt század közepe óta a Szűz Mária mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját követő nyolcadik napon Jézus édesanyjának királynői méltóságát emeli ki a római katolikus egyház. Az augusztus 22-i Szűz Mária királynő-ünnep szentírási és ókeresztény gyökerű.

Árpád-házi I. Szent István (975 táján–1038), az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király ünnepét üljük augusztus 20-án. Magyarország fővédőszentjére, a gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye alapítójára emlékezünk.

Az egyetlen magyar alapítású, és az egész világon elterjedt férfi szerzetesrend tagjai, a pálosok, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából 2020-at emlékévnek szentelték, amelynek jelmondata: Magyarország, közöm van hozzád!

A székely falu megtartó pillérei a kaláka és a közbirtokosság – vallja Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnöke. A hétvégén eme két pillér „találkozott” a Homoród mentiek népi feredőjénél, a karácsonyfalvi Dungónál tartott kétnapos kalákán.

Egyedi lelki ajándékot kaptak az oroszhegyi egyházközség hívei, az otthonélők, a templombúcsúra hazatérők és a Nagyboldogasszony-napi zarándokok: a szentmise főcelebránsa és szónoka Kerekes László, a gyulafehérvári főegyházmegye kinevezett segédpüspöke volt.

Szülőfalujában, az oroszhegyi Nagyboldogasszony-plébániatemplomban ünnepli pappá szentelésének 25. évfordulóját Bálint Emil felcsíki főesperes, a csíkszeredai Szent Ágoston Egyházközség plébánosa vasárnap a fél egytől kezdődő szentmisén.

A katolikus egyház augusztus 15-én üli a legnagyobb Mária-ünnepet, a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napját.

Nem árad az ima szava a Hargitától a Fogarasi-havasokig – augusztus második szombatján az unitárius hívek nem tudnak örvendezni a találkozásnak Orbán Balázs földjén, Szejkefürdőn. Az elmaradó közösségi hitélményről és a személyes lehetőségekről Székely Kinga Rékával beszélgettünk.

Nem gondolnánk, mégis vannak előnyei is táborszervezésnél a járványügyi korlátozásoknak. Igaz, csendesebb volt a tájházként ismertté vált öregkapus máréfalvi porta augusztus első hetében, mint szokott.

„Uram, jó nekünk itt lennünk” – idézi Péter apostolnak a Tábor-hegyen Jézushoz intézett szavait a mai ünnepen az egyház. A hívek népénekbe foglalva zengik az Újszövetség egyik legjelentősebb eseményének, az Úr színeváltozásának kulcsmondatát. 

A templomépítéshez kapcsolódó legenda miatt sokak számára ismerős a Szűzanya római főszentélye, a négy patriarkális bazilika egyike, a Santa Maria Maggiore. Napjainkban pedig híressé tette a benne található, Róma népének üdvössége elnevezésű kegykép.

A címbéli mondást a templombúcsúra utalva emlegetik a homoródremeteiek. Az idei Szent Jakab-ünnepet, amelyre aligha volt példa az utóbbi száz évben, generációk emlegetik majd: olyan mértékű ajándékot vehettek birtokba, amelyre önerőből nem tellett volna a félszáznyi helyben lakónak.

Ha madártávlatból nézte volna valaki vasárnap a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György-plébániatemplom szabadtéri miséző helyét, szavak nélkül is megértette volna: érzelemgazdag liturgia részese a helyi közösség.

A négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyikének, Antiokhiai Szent Margitnak (a keleti egyházban eredeti nevén Marinaként tisztelt vértanú és szűz) mártírhalálának emléknapja július 13-a.