
A gyimesbükki Kontumáci-kápolnánál állt egy határvédő karantén. Ma népszerű zarándokhely
Fotó: Veres Nándor
Fekete himlő, tífusz, kolera, spanyolnátha, avagy a még létező TBC illetve lepra – mind olyan betegségek, amelyekre a mai nemzedékeknek nem kellett azt mondania, jaj, csak el kapjam! Az idei tavaszig templomkerti emlékművek, városok főterein emelt Szentháromság-szobrok, irodalmi és képzőművészeti alkotások, pestisdoktorok ábrázolásai hozták emlékezetünkbe a veszedelmes ragályokat. A régiek határ- és életvédő létmódja beivódott a székelység mikroemlékezetébe. Ha szabálykövető közösségünket nem kényszerítette térdre a mostani világjárvány, annak oka mélyen gyökerezik.
2020. május 17., 22:062020. május 17., 22:06
Járványok, tömeges, teljes vidékek lakosságát kipusztító fertőzések emléke az emberiség egész történelmét átszövik. A Bibliában gyakorta a tisztátalanság szóval jelölték a bőrfelszíni vagy fekélyes ragályokat. Ragály szavunk pedig egyszerre jelenti, hogy átragad, sőt el is ragadhat az életből.
A babonák, amulettek, magukon viselt szakrális tárgyak, a ráolvasások hatástalannak bizonyultak a „démoni” ragályok ellen.
A patikaszerek hiányában milyen eszköze volt még a múlt század közepén is az édesanyának, ha a láz, hányás, hasmenés leverte népes gyermekseregét? Petróleum, ecet és faggyúzsír, ha volt a háznál.
A háborúk veszélyes hozadéka volt a járványok kitörése. Ezek előfeltételei voltak a más vidékről származó ellenség közelsége, az élelmiszer-biztonság hiánya, az ivóvíz fertőzöttsége, a gyarló higiénés körülmények. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején is voltak fertőzéshullámok. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mesélte, hogy anyakönyvben megtalálta: az üknagyapja a harctéren kolerában halt meg 1849-ben.
Az emberi történelem legtöbb áldozatot szedő világjárványának idején az áldozatok jobbára védtelenek voltak. Közvetlenül az első világháború után Kilyénfalván is felütötte a fejét – olvasható a Jakab Antal püspök életrajzában. – A Jakab család mind a hét gyermeke megbetegedett, és hármat közülük nem is tudtak megmenteni. Antal úgy kerülte el a vészt, hogy a nagyanyja magával vitte az erdőre, a Kicsiponkon lévő erdei kisházukba. Közel egy évig tartotta távol őt a faluban dúló járványtól – írja Varga Gabriella.
Számunkra a vesztegzár is történelmi emlék volt mostanig.
Örmény származású ismerősök mesélik, hogy az őseik honi tájainkon „folyton karaténban voltak”. De ha megnézzük mélyebben egy-egy család történetét, rájövünk, járványügyben bármelyikünk elődei érintettek lehettek. A rendtartó székely faluban tilalmas volt a gyanús betegek láthatása.
A lakáskörülmények higiénés javulásával, a járványügyi törvényekkel, intézkedésekkel, később pedig az orvostudomány fejlődésével változott némiképp a helyzet. Ám a kalendáriumokban is le volt írva érthetően. „Ne igyál kútvizet, legfeljebb forralva, és úgy lehűtve!” Veszélyhelyzetben ki is plakátolták: ne fogj kezet mással!
Az emberélet sem volt drága, ha áthágta valaki a tilalmakat. Szó szerint tűzzel-vassal óvták az életeket, illetve a haszonállatok egészségét járványveszélyben. Igaz, hadi helyzetben a barakkszerű szükségkórházakat nem nézte jó szemmel a polgári lakosság, de az egészséget sújtó veszélyhelyzet, felülírta a rosszallást. Az Európában fél évezreden át dúló pestiskórnak nem csak a családok, népek életét, hanem a közgondolkodást, a vallásgyakorlást, a temetkezést, a gazdaságot megváltoztató emléke olyan mélyen beleivódott az emlékezetbe, hogy alávetették a későbbiek során (és napjainkban is) magukat az egészségvédelmi törvényi intézkedésnek.
Az is nyilvánvaló, hogy a mai védekezés tartalmi elemei már évszázadokkal korábban jelen voltak. Az alábbiakban a járványokhoz való hozzáállásból nyújtunk ízelítőt.
Az Erdélyi Örmény Gyökerek 2015. őszi periodikájában beszámolót közöl a gyimesbükki vesztegzárnak emléket állító tábla avatásáról, és egy tanulmányt is Pál-Antal Sándor akadémikustól, aki kifejti: felénk az 1717–1719. évi pestis utáni években akkor vált ismertté a karantén, amikor a bécsi udvar, a Habsburg Birodalom 1900 km hosszú határvonalán található határátjárók, vámhivatalok mellé egészségügyi vesztegzár (ném. Contumaz Stationen) hálózatot húzott.
Az első általános intézkedés a vesztegzárak létrehozásáról 1727 márciusából való, amikor az Erdélyi Főkormányszék, egy újabb pestisveszély hírére elrendelte az Oszmán Birodalomból jövő utazók, málháik és állataik negyven napig tartó vesztegzárba helyezését. 1728. október 22-én elrendelték az ország határainál létesítendő és állandó jelleggel működő egészségügyi pontok kiépítését, létrehozva az egészségügyi kordont. 1731. november 9-én szabályozták a vesztegzárak működését pestis idején.
1732. január 11-én elrendelték vesztegzári házak építését a törcsvári, tömösi, bodzavámi, gyimesi, gyergyói és berecki vámházak mellé. A vesztegzárak működésére vonatkozó átfogó szabályozás 1770-ben látott napvilágot.
Következett az orvosi ellenőrzés, és a karanténba zárás. A pestises esetek megritkulásával, illetve megszűnésével a vesztegzárban való tartózkodás idejét lerövidítették, volt, amikor csak hét napot tartott – írja Pál Antal Sándor.
A ma is ott található feliratok egy része magyar, de jelentős része idegen nyelvű, zömében örmény. (…) A neveket vizsgálva megállapítható, hogy azok többnyire keletről visszatérő örmény kereskedők voltak, akik nevüket és itt tartózkodásuk idejét örmény vagy magyar nyelven hagyták az utókorra – tudósít az Örmény Gyökerek.
Maszkviselés a spanyolnátha idején. Nem újkeletű dolog az emberiség történetében
Fotó: Forrás: liner.hu
A spanyolvész idején a tanintézeteket is bezárták. Erre számos korabeli kiadvány vonatkozó részével mutatott rá kérésünkre Kápolnási Zsolt székelyudvarhelyi történész.
– adta hírül az Ellenzék 1918. szeptember 28-ai száma. (…) A járvány az elmúlt napokban nemhogy csökkent volna, hanem még nagyobb mértékben grasszál. A betegség olyan széles rétegekben elterjedt, hogy alig találunk olyan családot, amelyik még nem esett át rajta. (…) A mai nappal azonban új fázisához érkeztünk a betegség terjedésének.
(…) Tegnap délután az előadásokat félbeszakították és a tiszti orvosi hivatalnak egy rendeletét olvasták fel az osztályban, mely szerint a tanítás a járvány miatt október 7-ig szünetel.”
A Székely Nép című lap ugyanaznap: „Nagyenyeden hasonló intézkedés lesz szükséges”. Október 9-én, pedig, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban betegségi szünetet rendeltek el. Ugyanez a lap december végén közli, hogy a sepsiszentgyörgyi állami polgári leányiskolában a tanítás január 3-án, a kollégiumban január 7-én, a népi tanítónőképző intézetben 1919. január 20-án kezdik el.
Az Udvarhelyi Híradó 1918. október 6-i számában a spanyolbetegség ellen közzétett polgármesteri közlemény ajánlott óvintézkedései akár idén márciusban is íródhattak volna, de érvényesek a jelenlegi és a készenléti állapotra is. Köztük, hogy „nagyon ajánlatos a száj és kezek gyakori mosása”
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
szóljon hozzá!