Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék
HIRDETÉS

A lelki összetartozás pünkösdje

Molnár Melinda 2020. május 29., 21:45

Pünkösdkor három meghatározó eseményre emlékszik a keresztény világ: a Szentlélek kiáradására mint Jézus megváltó művének gyümölcsére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő misszió kezdetére. Az utóbbi három évtizedben a pünkösd a hitvalló magyar összetartozás jegyeit viselte, amelynek fókuszpontja Csíksomlyó. Közösségi ünnepléseinket egy időre ellehetetleníti a világjárvány. Ám a korlátozások megsokszorozták a lelkiséget. Ezekből és egyházi elöljárók buzdításaiból nyújtunk ízelítőt.

A lelki összetartozás pünkösdje
galéria
Kérő imádságok övezik az idei pünkösdöt Fotó: Barabás Ákos

Az idei, példátlan pünkösdnek látható csodája, hogy közmondásosan búra hajló népünk nem hagyta eluralkodni maga fölött a járvány miatti korlátozások fellegeit. Nem azon tépelődött a magyarság, hogy épp a nemzeti összetartozás évében kénytelen atomizálódni, zarándokvágyait elnyomni, avagy az egy kehely szertartásának rítusát a jelen helyzethez igazítani.

Az imádság és az emberi lelemény nem ismer határokat,

minden felekezet megtalálta az ünneplés módját. Tudván azt is, a Lélek nem ismer ajtó- és szívzárat. A világháló és annak lehetőségei összetartozunk-ünnepet teremt – legyen szó csíksomlyói búcsúról, úrvacsorai istentiszteletről vagy templomünnepről.

A Szentlélek és ünnepei

Székelyföldön három települést és több templomot ajánlottak az ősök a Szentlélek oltalmába: Kézdiszentléleket, Székelyszentléleket és Csíkszentléleket. Velük együtt ülnek búcsút, ezúttal a templomkertekben, a „falakon kívül” Kászonjakabfalván; lélekben és imádságban a Madarasi Hargitán, Széphavason.

Szívünkben zarándokoljunk – kérik a csíksomlyói ferences szerzetesek. Az Eucharisztia évének jegyében az idei búcsú mottója: „A Szentlélek száll le rád.” (Lk 1, 36) A kegyhely idén nem tudja fogadni a zarándokokat, ám

soha nem volt még ennyi lehetőség, hogy élő közvetítések útján bárki, bárhonnan bekapcsolódhasson a búcsús szentmisébe, illetve a kegyhely lelki programjaiba.

A csíksomlyói kegytemplomból közvetített búcsús szentmise a csiksomlyo.ro vagy a SzeredApp mobiltelefonos alkalmazóról is elérhető. Az ünnepi szentmisére liturgikus füzet is készül, amely tartalmazza a szentmise énekeit és liturgikus szövegeit, letölthető PDF-formátumban a kegyhely honlapjáról.

Zarándok imaszándékok

A járvány miatti korlátozások ugyan nem teszik lehetővé, hogy István pap seregeként keljenek útra a keresztalják, mégsem kell azt érezniük a híveknek, hogy messzire vannak Csíksomlyótól, és idén elmarad részükről a Mária-köszöntő. Imaszándék-hordozók lépnek a Mária-útra. Az Erdélyi Mária Út Egyesület szervezésében kis számú megbízott juttatja el imaszalagok formájában a települések lakóinak imaszándékait a kegyhelyre. Kövessék az imaszalagok hordozóit a facebook.com/erdelyimariaut oldalon.

Idén nincs arra mód, hogy útra induljanak a keresztalják Fotó: Barabás Ákos

Az oltár előtt egy kis ládikában gyűltek a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség gyermekeinek, fiataljainak és idősebbjeinek imaszándékai. A közösség papjai szentmiséket végeztek ezekért a szándékokért,

az írott üzeneteket pedig eljuttatják Csíksomlyóra.

Ha nincs is mód arra most, hogy a legnépesebb gyalogos keresztalja útra keljen Székelyudvarhelyről a Szűzanya szabadtéri szentélye felé, imaszándékaik zarándokoszlopba sorakoztak.

Ötvenezer kiskehely

„Ebben az évben Isten különös módon hívta fel a figyelmünket arra, hogy minden, ami eddig természetes és magától értetődő volt számunkra, az akár el is vehető tőlünk – írja körlevelében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. – Évszázados hagyományokat, szokásokat kellett máról holnapra elhagynunk, vagy ideiglenesen felfüggesztenünk (…) Az egyház mindig a közösséget mint örök emberi létformát tartotta fontosnak és követendőnek. Közösséget Istennel és közösséget egymással, embertársainkkal. Ebben a hármas kötelékben élhet egyedül biztonságban az ember. Ezt a communiót ezen a tavaszon a koronavírus megakadályozta, és ezért az egyházunknak rendkívüli módon kellett válaszolnia arra a kihívásra, hogy hogyan maradhatnánk meg a lényegnél, mindamellett, hogy a régi formákat felcseréljük ideiglenesen újakkal. Így

külsőleg sok minden megváltozott, de a lényeg, hisszük, hogy megmaradt.”

Pünkösdre készülve „új lehetőséget kaptunk az együttlétre azáltal, hogy bár korlátozott módon, de a szabadban és testileg is együtt lehetünk mint gyülekezet” – olvasható a püspöki körlevélben. Noha egy kehelyből még nem élhetnek a reformátusok az úrvacsorai jegyekkel, az egyházkerület vásárolt nyugatról ötvenezer egyszer használatos, úrvacsorára alkalmas poharat. Ezt szétosztották a gyülekezeteknek. Az egészségvédelmi intézkedések betartásával egy-egy korty bort tölt a lelkipásztor, és alkalmas igeverset mond. Így

az egy pohárból való úrvacsorázás ténye is megvalósul.

„Az első keresztyén gyülekezet egy nagy megrázkódtatásból született. A Szentlélek mint tűz szállott alá, megragadva az embereket, akik megrendülve tapasztalták, hogy velük valami történt, s többé már nem a régi emberek. Egy nagy próbán mentek át, amely összetörte őket, s ezáltal életük új irányt kapott. Ez volt az a nagy ébredés az első keresztyének életében, amikor hallván a pünkösdi prédikációt, felébredtek, és elindultak a másik ember felé, a többiek felé, akik még nem értették és nem tudták, hogy mi az életük értelme. Bizonyságtételük által sokan megtértek – emlékeztet Kató Béla püspök. – Ez legyen a mi, mostani pünkösdi úrvacsoravételünknek is az értelme: megtérni, bizonyságot tenni és új életet kezdeni.”

Hívek jelenlétében vagy családi közösségben

A Magyar Unitárius egyház híveinek sincs módja idén az egy kehelyből történő úrvacsoravételre. Az egyházközségek keblitanácsa dönthette el, hogy az úrvacsoravételt a hívek jelenlétében valósuljon meg, vagy közvetített istentisztelettel és családi közösségben. A főhatóság lehetőséget kínál az úgynevezett mozgó úrvacsorára is, amikor a hívek járulnak az úrasztala mellett álló lelkészhez, nyilván betartva a közöttük levő kétméteres távolságot. A bor vétele csak és kizárólag külön poharak által valósulhat meg. Üvegpoharakkal, csészékkel, egyszer használatos papír- vagy műanyagpoharak használatát, esetleg egy-egy megfelelő méretű és állagú, a hívek által otthonról vitt pohár is alkalmazható. Pünkösd első napján – a húsvéthoz hasonlóan – Kolozsvárról ünnepi istentiszteletet és úrvacsoraosztást közvetítenek.

Fotó: Pinti Attila

Bálint Benczédi Ferenc ünnepi körlevelében kiemeli, „pünkösd ünnepének nemcsak Péter a főszereplője, hanem a tanítványok is. (…) Az akkori és a késői tanítványoktól függ, hogy milyen hullámhosszon továbbítják és továbbítjuk az evangéliumi üzenetet. Más szavakkal, hogyan vibrál bennünk a lélek. (…) Pünkösd arra tanít, hogy a tanítványok bátran vallomást tettek a megismert és megtapasztalt, a Jézus által tanított Isten országa igazságáról. Bátran kiálltak Jézus mellett. (…) Lélekben lettek igazán tanítványok, lélekben lettek erősek és bátrak, és tudtak egymás mellett megmaradni és elnyerni a szentlélek ajándékát. (…) Ma még nyomatékosabban szól a péteri felhívás: »térjetek meg… és megkapjátok a Szentlélek ajándékát!«” – üzeni a Magyar Unitárius Egyház püspöke.

Létkérdés

„A pünkösd folyamatos lelki-szellemi jelenségének a teljes világot kell érintenie, nem egyházi privilégium. Létkérdés a világ számára: a Szentlélek, vagy a csupán emberi hatalom vezetését választja? Egészen más, ha a szeretet, a tiszta lét, a világosság, a józanság Lelke, Isten gondviselése vezeti a világot, mintha az emberi romlott lét, a bűn, önzés, káosz, a becsvágy, a hatalom akarása. Mert ahol Isten Lelke megnyilatkozik és kibontakozik, ahol Ő hat, ott új élet keletkezik.

Az ember a legjobb értelemben megváltozik, ért, lát, új dolgokat él meg, élet árad belé, örülni tud, dolgokat-fogalmakat helyre tud tenni, lelkében felszabadul. Felszabadul a jóra, és egyre inkább Isten szemével kezdi látni életét, világát, embertársait. Mert minden, ami van, a világ Isten kezében, és nem rajta kívül van. Kezdje el Ő ma bennünk és rajtunk az újat” – kéri pásztorlevelében Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke. 

Közvetítések Csíksomlyóról

Pénteken 18 órától nyitó szentmise, amelyet virrasztás követ 22 óráig. Pünkösdszombaton 10 órától élő bejelentkezések lesznek a csíksomlyói kegyhely honlapján, segítve a mélyebb bekapcsolódást az ünnepi szentmisébe. Fél egykor kezdődik az ünnepi szentmise a kegytemplomban, amelyet Kovács Gergely érsek, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora mutat be. A szentmisét élőben közvetíti a Duna TV, az Erdélyi Mária Rádió is. Pünkösdvasárnap a 10 óra 30 perctől kezdődő szentmise a kegyhely honlapján lesz követhető.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat