
Kérő imádságok övezik az idei pünkösdöt
Fotó: Barabás Ákos
Pünkösdkor három meghatározó eseményre emlékszik a keresztény világ: a Szentlélek kiáradására mint Jézus megváltó művének gyümölcsére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő misszió kezdetére. Az utóbbi három évtizedben a pünkösd a hitvalló magyar összetartozás jegyeit viselte, amelynek fókuszpontja Csíksomlyó. Közösségi ünnepléseinket egy időre ellehetetleníti a világjárvány. Ám a korlátozások megsokszorozták a lelkiséget. Ezekből és egyházi elöljárók buzdításaiból nyújtunk ízelítőt.
2020. május 29., 21:452020. május 29., 21:45
Az idei, példátlan pünkösdnek látható csodája, hogy közmondásosan búra hajló népünk nem hagyta eluralkodni maga fölött a járvány miatti korlátozások fellegeit. Nem azon tépelődött a magyarság, hogy épp a nemzeti összetartozás évében kénytelen atomizálódni, zarándokvágyait elnyomni, avagy az egy kehely szertartásának rítusát a jelen helyzethez igazítani.
minden felekezet megtalálta az ünneplés módját. Tudván azt is, a Lélek nem ismer ajtó- és szívzárat. A világháló és annak lehetőségei összetartozunk-ünnepet teremt – legyen szó csíksomlyói búcsúról, úrvacsorai istentiszteletről vagy templomünnepről.
Székelyföldön három települést és több templomot ajánlottak az ősök a Szentlélek oltalmába: Kézdiszentléleket, Székelyszentléleket és Csíkszentléleket. Velük együtt ülnek búcsút, ezúttal a templomkertekben, a „falakon kívül” Kászonjakabfalván; lélekben és imádságban a Madarasi Hargitán, Széphavason.
Szívünkben zarándokoljunk – kérik a csíksomlyói ferences szerzetesek. Az Eucharisztia évének jegyében az idei búcsú mottója: „A Szentlélek száll le rád.” (Lk 1, 36) A kegyhely idén nem tudja fogadni a zarándokokat, ám
A csíksomlyói kegytemplomból közvetített búcsús szentmise a csiksomlyo.ro vagy a SzeredApp mobiltelefonos alkalmazóról is elérhető. Az ünnepi szentmisére liturgikus füzet is készül, amely tartalmazza a szentmise énekeit és liturgikus szövegeit, letölthető PDF-formátumban a kegyhely honlapjáról.
A járvány miatti korlátozások ugyan nem teszik lehetővé, hogy István pap seregeként keljenek útra a keresztalják, mégsem kell azt érezniük a híveknek, hogy messzire vannak Csíksomlyótól, és idén elmarad részükről a Mária-köszöntő. Imaszándék-hordozók lépnek a Mária-útra. Az Erdélyi Mária Út Egyesület szervezésében kis számú megbízott juttatja el imaszalagok formájában a települések lakóinak imaszándékait a kegyhelyre. Kövessék az imaszalagok hordozóit a facebook.com/erdelyimariaut oldalon.
Idén nincs arra mód, hogy útra induljanak a keresztalják
Fotó: Barabás Ákos
Az oltár előtt egy kis ládikában gyűltek a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség gyermekeinek, fiataljainak és idősebbjeinek imaszándékai. A közösség papjai szentmiséket végeztek ezekért a szándékokért,
Ha nincs is mód arra most, hogy a legnépesebb gyalogos keresztalja útra keljen Székelyudvarhelyről a Szűzanya szabadtéri szentélye felé, imaszándékaik zarándokoszlopba sorakoztak.
„Ebben az évben Isten különös módon hívta fel a figyelmünket arra, hogy minden, ami eddig természetes és magától értetődő volt számunkra, az akár el is vehető tőlünk – írja körlevelében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. – Évszázados hagyományokat, szokásokat kellett máról holnapra elhagynunk, vagy ideiglenesen felfüggesztenünk (…) Az egyház mindig a közösséget mint örök emberi létformát tartotta fontosnak és követendőnek. Közösséget Istennel és közösséget egymással, embertársainkkal. Ebben a hármas kötelékben élhet egyedül biztonságban az ember. Ezt a communiót ezen a tavaszon a koronavírus megakadályozta, és ezért az egyházunknak rendkívüli módon kellett válaszolnia arra a kihívásra, hogy hogyan maradhatnánk meg a lényegnél, mindamellett, hogy a régi formákat felcseréljük ideiglenesen újakkal. Így
Pünkösdre készülve „új lehetőséget kaptunk az együttlétre azáltal, hogy bár korlátozott módon, de a szabadban és testileg is együtt lehetünk mint gyülekezet” – olvasható a püspöki körlevélben. Noha egy kehelyből még nem élhetnek a reformátusok az úrvacsorai jegyekkel, az egyházkerület vásárolt nyugatról ötvenezer egyszer használatos, úrvacsorára alkalmas poharat. Ezt szétosztották a gyülekezeteknek. Az egészségvédelmi intézkedések betartásával egy-egy korty bort tölt a lelkipásztor, és alkalmas igeverset mond. Így
„Az első keresztyén gyülekezet egy nagy megrázkódtatásból született. A Szentlélek mint tűz szállott alá, megragadva az embereket, akik megrendülve tapasztalták, hogy velük valami történt, s többé már nem a régi emberek. Egy nagy próbán mentek át, amely összetörte őket, s ezáltal életük új irányt kapott. Ez volt az a nagy ébredés az első keresztyének életében, amikor hallván a pünkösdi prédikációt, felébredtek, és elindultak a másik ember felé, a többiek felé, akik még nem értették és nem tudták, hogy mi az életük értelme. Bizonyságtételük által sokan megtértek – emlékeztet Kató Béla püspök. – Ez legyen a mi, mostani pünkösdi úrvacsoravételünknek is az értelme: megtérni, bizonyságot tenni és új életet kezdeni.”
A Magyar Unitárius egyház híveinek sincs módja idén az egy kehelyből történő úrvacsoravételre. Az egyházközségek keblitanácsa dönthette el, hogy az úrvacsoravételt a hívek jelenlétében valósuljon meg, vagy közvetített istentisztelettel és családi közösségben. A főhatóság lehetőséget kínál az úgynevezett mozgó úrvacsorára is, amikor a hívek járulnak az úrasztala mellett álló lelkészhez, nyilván betartva a közöttük levő kétméteres távolságot. A bor vétele csak és kizárólag külön poharak által valósulhat meg. Üvegpoharakkal, csészékkel, egyszer használatos papír- vagy műanyagpoharak használatát, esetleg egy-egy megfelelő méretű és állagú, a hívek által otthonról vitt pohár is alkalmazható. Pünkösd első napján – a húsvéthoz hasonlóan – Kolozsvárról ünnepi istentiszteletet és úrvacsoraosztást közvetítenek.
Fotó: Pinti Attila
Bálint Benczédi Ferenc ünnepi körlevelében kiemeli, „pünkösd ünnepének nemcsak Péter a főszereplője, hanem a tanítványok is. (…) Az akkori és a késői tanítványoktól függ, hogy milyen hullámhosszon továbbítják és továbbítjuk az evangéliumi üzenetet. Más szavakkal, hogyan vibrál bennünk a lélek. (…) Pünkösd arra tanít, hogy a tanítványok bátran vallomást tettek a megismert és megtapasztalt, a Jézus által tanított Isten országa igazságáról. Bátran kiálltak Jézus mellett. (…) Lélekben lettek igazán tanítványok, lélekben lettek erősek és bátrak, és tudtak egymás mellett megmaradni és elnyerni a szentlélek ajándékát. (…) Ma még nyomatékosabban szól a péteri felhívás: »térjetek meg… és megkapjátok a Szentlélek ajándékát!«” – üzeni a Magyar Unitárius Egyház püspöke.
„A pünkösd folyamatos lelki-szellemi jelenségének a teljes világot kell érintenie, nem egyházi privilégium. Létkérdés a világ számára: a Szentlélek, vagy a csupán emberi hatalom vezetését választja? Egészen más, ha a szeretet, a tiszta lét, a világosság, a józanság Lelke, Isten gondviselése vezeti a világot, mintha az emberi romlott lét, a bűn, önzés, káosz, a becsvágy, a hatalom akarása. Mert ahol Isten Lelke megnyilatkozik és kibontakozik, ahol Ő hat, ott új élet keletkezik.
Az ember a legjobb értelemben megváltozik, ért, lát, új dolgokat él meg, élet árad belé, örülni tud, dolgokat-fogalmakat helyre tud tenni, lelkében felszabadul. Felszabadul a jóra, és egyre inkább Isten szemével kezdi látni életét, világát, embertársait. Mert minden, ami van, a világ Isten kezében, és nem rajta kívül van. Kezdje el Ő ma bennünk és rajtunk az újat” – kéri pásztorlevelében Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke.
Közvetítések Csíksomlyóról
Pénteken 18 órától nyitó szentmise, amelyet virrasztás követ 22 óráig. Pünkösdszombaton 10 órától élő bejelentkezések lesznek a csíksomlyói kegyhely honlapján, segítve a mélyebb bekapcsolódást az ünnepi szentmisébe. Fél egykor kezdődik az ünnepi szentmise a kegytemplomban, amelyet Kovács Gergely érsek, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora mutat be. A szentmisét élőben közvetíti a Duna TV, az Erdélyi Mária Rádió is. Pünkösdvasárnap a 10 óra 30 perctől kezdődő szentmise a kegyhely honlapján lesz követhető.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
szóljon hozzá!