Nagyhét járványveszélyben Székelyföldön is

Fotó: Pinti Attila

A keresztény világ a húsvétot megelőző hét folyamán napra pontosan ünnepli a megváltás legnagyobb eseményeit, Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. A virágvasárnappal elkezdődött nagyhét két részből áll, az első három napból és a szent három napból. A koronavírus-járvány miatt az idei húsvéti ünnepkört rendkívüli módon üli a világegyház, így a székelyföldi hívek is.

Molnár Melinda

2020. április 06., 10:132020. április 06., 10:13

2020. április 06., 20:292020. április 06., 20:29

A nagyhét elnevezései közül legismertebb a 4. századtól használatos húsvéti hét, vagyis szenthét. A magyar és szláv nyelvek előbbit, az olasz, francia és az angol utóbbit használja. Az irgalom hete a nyilvános bűnösök visszafogadására utalt. A feltámadás fényénél az Úr szenvedésének hete már kevésbé használatos. A nagyhét megújítása, 1955 óta csak virágvasárnap és nagypénteken hangzik el a passió, régen nagykedden, -szerdán és -csütörtökön is felolvasták Jézus szenvedéstörténetét.

Az idei rendhagyó nagyhét szertartásrendjét a gyulafehérvári főegyházmegye érseke, Kovács Gergely körlevélben tette közzé, kiemelve, hogy figyelembe vették a világi hatóságok rendelkezéseit, valamint az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció előírásait. Hangsúlyozza, hogy a megengedett korlátok között

mindent tegyünk meg keresztény életünk legnagyobb ünnepének méltó megünnepléséért. Szükségünk van az erőt adó és gondunkat viselő Feltámadottra.

A szertartásokat hívek jelenléte nélkül tartják, és a plébániák élő adásban közvetítik. További lehetőségeket kínál a Duna Televízió is. A gyulafehérvári székesegyházi liturgikus alkalmakat a templom.ro oldalon követhetik. Ezek nem esnek egybe a szentatya által Rómában végzett szertartások időpontjaival.