
Fotó: Veres Nándor
Nagy idő esetén, amikor a család együtt imádkozik a beteg, illetve a keresztelésre váró kisgyermek mellett vagy a halottas háznál, világol a templomi szertartáson megáldatott gyertya. A katolikus egyházban ennek alkalma Gyertyaszentelő Boldogasszony-napjának szentmiséje. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban vasárnap gyermekmisén jártunk.
2020. február 02., 14:122020. február 02., 14:12
2020. február 02., 18:302020. február 02., 18:30
A gyertyaszentelő szertartással kezdődő liturgián Tamás Barna plébános emlékeztetett: február 2-áig negyven nap telt el karácsonytól. Jézus népe között pedig szokás volt, hogy a gyermeket ugyanennyi nappal a születése után elvitték a jeruzsálemi templomba. Így tett József és Mária is, hogy felajánlják Istennek az elsőszülöttet, és a Szűzanya bemutassa hálaáldozatát.
Az evangéliumból tudjuk, hogy két idős emberrel találkoztak a templom előtt: az agg Simeonnal és Anna próféta asszonnyal. Simeon a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte a gyermeket.
amit már a 12. századi szertartáskönyvek is tartalmaznak.
Fotó: Veres Nándor
A gyertya az ókeresztény kortól Krisztus-jelkép volt. A viasz emberségére, a lángja istenségére utal. Emberi vonatkozásban azt jelzi, hogy másoknak világol, miközben önmagát felemészti a gyertya. A viaszban égő kanóc a cselekvő hitet is szimbolizálja: cselekedetek nélkül a hit olyan, mint a meg nem gyújtott gyertyaszál. A gyertyaszentelési szertartás és körmenet Jézus Krisztusnak az egész világra kiáradó fényességét jelzi.
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a templomi szertatásokban, de a mindennapokban is kiemelt helye van a szentelt gyertyának: életfordulókon, megpróbáltatások idején – a bölcsőtől a koporsóig. Egyes vidékeken a szentelt gyertyával a tél várható időtartalmára is következtettek: amilyen mélységig leszúrható a földbe február 2-án a gyertya, azon a télen addig hatol még a fagy.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!