
Fotó: Veres Nándor
Nagy idő esetén, amikor a család együtt imádkozik a beteg, illetve a keresztelésre váró kisgyermek mellett vagy a halottas háznál, világol a templomi szertartáson megáldatott gyertya. A katolikus egyházban ennek alkalma Gyertyaszentelő Boldogasszony-napjának szentmiséje. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban vasárnap gyermekmisén jártunk.
2020. február 02., 14:122020. február 02., 14:12
2020. február 02., 18:302020. február 02., 18:30
A gyertyaszentelő szertartással kezdődő liturgián Tamás Barna plébános emlékeztetett: február 2-áig negyven nap telt el karácsonytól. Jézus népe között pedig szokás volt, hogy a gyermeket ugyanennyi nappal a születése után elvitték a jeruzsálemi templomba. Így tett József és Mária is, hogy felajánlják Istennek az elsőszülöttet, és a Szűzanya bemutassa hálaáldozatát.
Az evangéliumból tudjuk, hogy két idős emberrel találkoztak a templom előtt: az agg Simeonnal és Anna próféta asszonnyal. Simeon a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte a gyermeket.
amit már a 12. századi szertartáskönyvek is tartalmaznak.
Fotó: Veres Nándor
A gyertya az ókeresztény kortól Krisztus-jelkép volt. A viasz emberségére, a lángja istenségére utal. Emberi vonatkozásban azt jelzi, hogy másoknak világol, miközben önmagát felemészti a gyertya. A viaszban égő kanóc a cselekvő hitet is szimbolizálja: cselekedetek nélkül a hit olyan, mint a meg nem gyújtott gyertyaszál. A gyertyaszentelési szertartás és körmenet Jézus Krisztusnak az egész világra kiáradó fényességét jelzi.
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a templomi szertatásokban, de a mindennapokban is kiemelt helye van a szentelt gyertyának: életfordulókon, megpróbáltatások idején – a bölcsőtől a koporsóig. Egyes vidékeken a szentelt gyertyával a tél várható időtartalmára is következtettek: amilyen mélységig leszúrható a földbe február 2-án a gyertya, azon a télen addig hatol még a fagy.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn román nyelvből és irodalomból mérik fel a tanulók tudását.
A harmadfokú hőségriasztás következtében az év eddigi legforróbb napján vagyunk túl. Bár a délutáni órákban úgy tűnt, hogy viharok váltják a kánikulát, ez végül nem következett be.
Lakóháznál keletkezett tűz vasárnap este Sóvárad főutcáján, ahol javak váltak a lángok martalékává, ugyanakkor az épület tulajdonosa enyhébb füstmérgezést szenvedett – közli a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!