
Fotó: Veres Nándor
Nagy idő esetén, amikor a család együtt imádkozik a beteg, illetve a keresztelésre váró kisgyermek mellett vagy a halottas háznál, világol a templomi szertartáson megáldatott gyertya. A katolikus egyházban ennek alkalma Gyertyaszentelő Boldogasszony-napjának szentmiséje. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban vasárnap gyermekmisén jártunk.
2020. február 02., 14:122020. február 02., 14:12
2020. február 02., 18:302020. február 02., 18:30
A gyertyaszentelő szertartással kezdődő liturgián Tamás Barna plébános emlékeztetett: február 2-áig negyven nap telt el karácsonytól. Jézus népe között pedig szokás volt, hogy a gyermeket ugyanennyi nappal a születése után elvitték a jeruzsálemi templomba. Így tett József és Mária is, hogy felajánlják Istennek az elsőszülöttet, és a Szűzanya bemutassa hálaáldozatát.
Az evangéliumból tudjuk, hogy két idős emberrel találkoztak a templom előtt: az agg Simeonnal és Anna próféta asszonnyal. Simeon a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte a gyermeket.
amit már a 12. századi szertartáskönyvek is tartalmaznak.
Fotó: Veres Nándor
A gyertya az ókeresztény kortól Krisztus-jelkép volt. A viasz emberségére, a lángja istenségére utal. Emberi vonatkozásban azt jelzi, hogy másoknak világol, miközben önmagát felemészti a gyertya. A viaszban égő kanóc a cselekvő hitet is szimbolizálja: cselekedetek nélkül a hit olyan, mint a meg nem gyújtott gyertyaszál. A gyertyaszentelési szertartás és körmenet Jézus Krisztusnak az egész világra kiáradó fényességét jelzi.
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a templomi szertatásokban, de a mindennapokban is kiemelt helye van a szentelt gyertyának: életfordulókon, megpróbáltatások idején – a bölcsőtől a koporsóig. Egyes vidékeken a szentelt gyertyával a tél várható időtartalmára is következtettek: amilyen mélységig leszúrható a földbe február 2-án a gyertya, azon a télen addig hatol még a fagy.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!