
Fotó: Veres Nándor
Nagy idő esetén, amikor a család együtt imádkozik a beteg, illetve a keresztelésre váró kisgyermek mellett vagy a halottas háznál, világol a templomi szertartáson megáldatott gyertya. A katolikus egyházban ennek alkalma Gyertyaszentelő Boldogasszony-napjának szentmiséje. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban vasárnap gyermekmisén jártunk.
2020. február 02., 14:122020. február 02., 14:12
2020. február 02., 18:302020. február 02., 18:30
A gyertyaszentelő szertartással kezdődő liturgián Tamás Barna plébános emlékeztetett: február 2-áig negyven nap telt el karácsonytól. Jézus népe között pedig szokás volt, hogy a gyermeket ugyanennyi nappal a születése után elvitték a jeruzsálemi templomba. Így tett József és Mária is, hogy felajánlják Istennek az elsőszülöttet, és a Szűzanya bemutassa hálaáldozatát.
Az evangéliumból tudjuk, hogy két idős emberrel találkoztak a templom előtt: az agg Simeonnal és Anna próféta asszonnyal. Simeon a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte a gyermeket.
amit már a 12. századi szertartáskönyvek is tartalmaznak.
Fotó: Veres Nándor
A gyertya az ókeresztény kortól Krisztus-jelkép volt. A viasz emberségére, a lángja istenségére utal. Emberi vonatkozásban azt jelzi, hogy másoknak világol, miközben önmagát felemészti a gyertya. A viaszban égő kanóc a cselekvő hitet is szimbolizálja: cselekedetek nélkül a hit olyan, mint a meg nem gyújtott gyertyaszál. A gyertyaszentelési szertartás és körmenet Jézus Krisztusnak az egész világra kiáradó fényességét jelzi.
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a templomi szertatásokban, de a mindennapokban is kiemelt helye van a szentelt gyertyának: életfordulókon, megpróbáltatások idején – a bölcsőtől a koporsóig. Egyes vidékeken a szentelt gyertyával a tél várható időtartalmára is következtettek: amilyen mélységig leszúrható a földbe február 2-án a gyertya, azon a télen addig hatol még a fagy.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!