Foglyok, katonák, matrózok egy asztalnál

Hálája szólt az évszázadokért is, amit Isten népünknek rendelt. Ki gondolta volna száz évvel ezelőtt, hogy 2020-ban Székelykeresztúron is mindenki anyanyelvén és együtt fog imádkozni? Imában kérte Istent, hogy erősítse meg összetartozásunkat.

Igehirdetésében Gáspár-Babos Etele Tamás református lelkész kiemelte, a félem ellenére, hogy ki tudnak-e kötni, Pál apostol megszólítja, és közös étkezésre hívja a katonákat, a fogolytársakat, a matrózokat. Ezzel lecsendesíti a háborgást, erőt, reménységet adott. Üzenete:

A különleges úrvacsorán olyanok voltak együtt, akik egyébként szóba sem álltak volna egymással: a rabokat őrző katonák, a foglyok és a hajósok. Az imahéten is olyanok táplálkoznak együtt Isten igéjéből, akik a hétköznapokban talán köszönés nélkül mennek el egymás mellett. Imahéten Isten úgy tudja leültetni egymás mellé a különböző embereket, hogy hasonló közösséget tapasztaljanak meg – mindenki meghívott, aki szükségben van és megmentésre vár.

Az istentisztelet Tódor Éva vezényletével a vendéglátó egyházközség kórusának az alkalomra összeállított műsorával zárult. Végül Tódor Csaba, a gyülekezet lelkésze összegezte az együtt, imádságban töltött napokat, amelyek szembesítenek a városi és Kárpát-medencei jelenünkkel, ugyanakkor hitbéli útjelzők egymás és Isten felé. Az egyének és a közösségek erőt nyernek egy újabb esztendőre, hogy újra el tudjanak szegődni a helytállásban, vállalásban és megbocsátásban.

A Barátság Közösségi Házban szeretetvendégségen zárták az idei felekezetközi imaalkalmakat.