A marosvásárhelyi Madaras Orsolya harmadik díjat szerzett Borbála című munkájával a Füredi Játékszín Közhasznú Alapítvány kisebbségi együttélés témájában kiírt drámaírói és adaptációs pályázatán.
2011. július 13., 10:442011. július 13., 10:44
2011. július 13., 16:282011. július 13., 16:28
Hatalmas sikert él el a marosvásárhelyi Madaras Orsolya (fotó), hiszen mondhatni kezdőként nyert harmadik díjat drámaírásban jártas két versenyző mögött, illetve több ismert szerző előtt. Az uniós projekt alapján kiírt pályázatra olyan eredeti drámákat vártak, illetve olyan lírai és epikus művek adaptációit kérték, amelyek korunk égető problémáját, a kisebbségi létet mai élethelyzeteken, a mindennapok konfliktusain keresztül világítják meg – ismertette közleményében a Füredi Játékszín Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, Benke Györgyné.
A kisebbségi együttélés nehézségei és lehetőségei című drámaírói és adaptációs pályázatot 2010-ben hirdették meg, az eredményhirdetést július 1-jén tartották Balatonfüreden. A nemzetközi zsűri Balog István, korábban Móricz Zsigmond- és Örkény István-ösztöndíjas pécsi szerző Lakodáré című drámáját ítélte a legjobbnak, második díjat a százhalombattai Fazekas István Váci Mihály-díjas költő Elvira című tragikomédiája kapta, harmadik pedig a marosvásárhelyi Madaras Orsolya Borbála című munkája lett. Különdíjat kapott Papp Kincses Emese Virrassz velem című alkotása. A drámák zöme a kisebbségben élő magyarság problémáival, a kitelepítésekkel és a cigánykérdéssel foglalkozott – idézte a közlemény a zsűriben helyet foglaló Szabó Csillát, az ÉS Színház rendezőjét.
„Örömmel vettem tudomásul, hogy nyertem, de még nagyobb volt az elégtétel, amikor a balatonfüredi díjátadást megelőző kiértékelőn felfedtük kilétünket. Ugyanis mindvégig jeligével szerepeltünk. Nagyon büszke voltam az írásomra, amikor megtudtam, hogy nagyon erős mezőnyben nyertem, hiszen a többi díjazott már mind gyakorlott író, költő, nekem pedig tulajdonképpen ez a legelső írásom. A darab követi a pályázati felhívás követelményeit. A kisebbségi együttélési problematikát természetesen román–magyar viszonyra építettem, egy család történetébe ágyazva. A sztori maga fikció, viszont a szereplők jelleme, megformálása a körülöttem élőkből ihletődik. Szerintem mindenki felismerheti egy-egy figurában önmagát, családtagját, szomszédját stb.” – mondta portálunknak Madaras Orsolya.
Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
szóljon hozzá!