Huszonhat Boldogasszony érkezik a Mikó-várba

– Miért kezdeményezte galériájuk ezt a kiállítást?

– 2009 második felében kértünk fel huszonhat kiemelkedő, meghatározó kortárs képzőművészt, hogy fogalmazza meg a Boldogasszony-képet. Úgy véljük, hogy a művészet és a művészettörténet korszakról korszakra kialakítja a saját Boldogasszonyát, ami a magyarok számára különösen, kiemelkedően fontos Istenanya, a magyarok Nagyasszonya, védőszentje. Ez a felhívás azért tűnt időszerűnek, mert úgy éreztük, hogy jó ideje már nem történt meg a Szűzanya képzőművészek általi megfogalmazása. Persze, ez a kommunista érában érthető volt, de érdekes módon egy részletes, korszerű Mária-kép a rendszerváltás után sem alakult ki. Ezért kerestünk fel olyan nevesebb alkotókat, akik ezt a hiátust szerintünk pótolni tudják. Hatalmas siker övezte a tavaly év elején a megnyitót. Voltak olyan érdeklődők, akik kinn álltak az utcán, egyszerűen nem fért be mindenki a Forrás Galériába. Többek között Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész is méltatta a tárlatot, valamint Magyarország egyik legelismertebb énekese, a Liszt Ferenc-díjjal és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett Sebestyén Márta a Boldogasszony anyánk című régi katolikus népi himnuszt énekelte. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján indítottuk Kárpát-medencei útjára a tárlatot, hisz az egész régióban Szűz Máriát védőszentként tisztelik. A kiállítás szellemisége közös hagyományainkat, összetartozásunkat, egymásra találásunkat hívatott megfogni. Kálvinisták lévén, magunk közt úgy fogalmazzuk meg, hogy az „Áldás és békesség szellemét hordozzuk körbe”.

Készen áll a tárlat. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hamarosan fogadja a Forrás Galéria képviselőit.

– Milyen képet alakított ki magának a kortárs magyar képzőművészet a Boldogasszonyról?

– Művészenként természetesen eltérő megfogalmazásról beszélhetünk, hisz stílusban, karakterben, életkorban is eltérő alkotókat szólítottunk meg. Így a klasszikus felfogástól a modernig, sokféle megjelenési forma születhetett, annál is inkább, hogy a téma megfogalmazásánál hagytuk a művészi szabadságot élni, nem voltak megkötéseink. A pogány Istenanya, Babba Mária alakjától kezdődően a Hungarie Patronáig, a magyarok védőszentjéig, sok-sok típusú Szűz Mária-megjelenítéssel találkozhatnak tárlatunkon az érdeklődők.

– Állítólag egy dokumentumfilmet is készítenek a kiállítás útjáról...

– Utunkon eddig elkísért egy stáb. Minden helyszínen forgattak, hogy milyen film születik, erről egyelőre csak annyit tudok elárulni, hogy két-három részes lesz, és a Duna Televízió, valamint a Magyar Televízió (M1) is be fogja mutatni.

– Hányadik állomásnak számít Csíkszereda, és milyen volt a tárlat eddigi székelyföldi fogadtatása?

– Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós és Barót után érkezünk, vagyis ez immár az ötödik állomásunk a Székelyföldön. Eddig mindenhol sokan és elmondhatatlanul nagy szeretettel fogadtak. Nekünk Magyarországról nézve szívszorító, lelkileg megindító, jóleső érzést szerzett. Mondhatni még az utunk elején tartunk, hisz a Magyarországgal szomszédos hét Kárpát-medencei országba visszük el a tárlatot, Erdélyben még Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Marosvásárhelyen láthatják az érdeklődők. Kárpátalján, Felvidéken, Muravidéken vagy Délvidéken eddig húsz helyszín biztos, a huszonegyedikről még tárgyalások folynak. Ami még Önök számára jó hír lehet, úgy képzeltük el, hogy a vándoroltatás végállomása Csíksomlyó lesz: a pünkösdi búcsúra vinnénk ki a tárlatot, ahol két napig a zarándokok is megtekinthetik.

További tudnivalók, és néhány repró