Énlaka-konferencia harmadszor

Szávai Márton, a Pro Énlaka Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a falu történeti megközelítése után – legelőször az Énlakával foglalkozó szakírókat vonták be a műhelymunkába – a népi mesterségek fel- és megidézése következett, míg az idén már azokat kutatókat hívták Énlakára, akik a teljes Székelyfölddel, annak átfogó régészetével és történetével foglalkoznak. Ily módon ez a találkozó nemzetközivé vált, hiszen több országból érkeztek előadók, olyan szaktekintélyek, mint Visy Zsolt, az MTA doktora, Egyed Ákos akadémikus és Filep Antal professzor. A szervezők fiatalabb tudósokat is meghívták, szívesen látták azokat, akik friss és újabb szemléletet képviselnek, élnek az újonnan kínálkozó lehetőségekkel, roppant mozgékonyak, s az utóbbi években eddig hozzáférhetetlen forrásokat kutattak fel, illetve utánanéztek bizonyos dokumentumoknak és helyesbítették a téves beidegződéseket, új olvasatban mutatták be az idegen nyelvű forrásokat. Egyed Ákos professzor azzal biztatott, hogy A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című alapmunka bevezető fejezetét – amely a székelyek eredetéről és megtelepedéséről szól – az ilyen tanácskozások segítségével lehet majd jelentékenyen kibővíteni, hogy azt nyugodt lelkiismerettel olvashassák majd a legkülönbözőbb életkorú és műveltségű emberek.

A szerdai és a csütörtöki napon végig a történelmi hűségre, a következetességre és a logikára épültek az előadások, s majdhogynem drákói szigorral hárították el a kijelölt moderátorok a túl merész következtetéteseket, igyekeztek távol tartani maguktól és a közönségtől a meddő vitákat, de még így is sikerült összegyűjteniük időnként egy-egy órányi időcsúszást, amelyeket a szünetek kurtításával próbáltak orvosolni.

A rendezvény harmadik napján szakmai kirándulást tesznek a résztvevők, Székelyderzs, Homoródszentmárton és Székelyudvarhely épített örökségét és annak mai állapotát tekintették meg.