Az udvarhelyi Benedek Elek-mesemondóverseny gálájára díszmeghívottként magyarországi előadót hívtak. Alkalmasabbat nem is találhatott volna a Művelődési Ház igazgatója, Elekes Gyula, mint a híres énekest és mesemondót, Berecz Andrást. Nagy szerencsénkre hétfő délben találkozhattunk az előadóművésszel.
2010. február 15., 16:542010. február 15., 16:54
2010. február 15., 20:222010. február 15., 20:22
– Előbb volt az éneklés, mint a mesemondás. Az énekléstől a mesemondásig hogyan vezet az út?
– Médián keresztül vezet az út. Amire a média a pecsétjét ráteszi, az létezik. Amire nem, azt a világ nem hiszi el. Táncházban voltam énekes, az pedig valamiért nem tudott kitörni egy nagyobb ismertségi körbe, a mese viszont igen. Tehát később lettem mesemondó. Először csak énekeltem, s közé mondtam valamit. Most már mondok, és közé énekelek.
– Mennyire zsigeri a mesélés, vagy mennyire tanult?
– Az arányt nem tudom, de mind a kettő benne van. Amit mondok, nem az enyém, hanem mindahányunké, csak nekem volt több időm vele foglalkozni. A világ, ha evvel foglalkozna, elakadna. De az én ölembe sok bolondság és sok szépség belehullott. Nekem meg jólesik fényesíteni, rakosgatni, oltogatni. A rögtönzés és az eltanult tudomány, nem tudom, milyen arányban van jelen, azt hiszem, hogy a tanult azért sokkal több. A rögtönzés az csak a tetejin úszkál.
– Mit kap a közönség (az udvarhelyi után) a zetelaki és oroszhegyi egyórás előadásban?
– Én is ezt kérdezem, s tudom, hogy hiába késleltetem, más erre nem fog válaszolni. Nem tudom. Nagyon viszket a nyelvem, hogy Zetelakán, bár gyermekek sokan lesznek, valami olyat mondjak, ami tudomásom szerint Zetelakáról származik, tehát például, hogy ki fedezte fel a helikoptert s hogyan. Gyerekeknek valót többet fogok mondani, ez valószínű, de nem biztos.
Az interjú nyomtatott változata az Udvarhelyi Hiradó február 16-ai, keddi számában olvasható!
Február 16-án Zetelakán 18 órától, Oroszhegyen pedig 20 órától tart előadást Berecz András.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Bár a tiltószalagot valaki átszakította, továbbra sem lehet közlekedni a vasút mentén haladó kövezett úton, amely Székelyudvarhelyet és Bikafalvát köti össze. Az áradásokkor beszakadt útszakaszt az elkövetkező napokban fogják rendbe hozni.
szóljon hozzá!