
Fotó: Ádám Gyula
A csángók egyik kimagasló kortárs költőjének, Duma István Andrásnak a Csánglia című kötetét mutatták be szerda este a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában.
2011. április 06., 20:382011. április 06., 20:38
2011. április 07., 14:392011. április 07., 14:39
Márdirosz Ágnes (színész), Sarány István (főszerkesztő-helyettes), Balogh György (konzul), Duma István András (csángó költő) és az eseményen közreműködő, csángó népdalt éneklő diáklány
Balogh György konzul szervezői minőségében – hisz az író-olvasó találkozót a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa, valamint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szervezte – kijelentette, nem szégyen bevallani, az esemény apropóját az adta, hogy Duma István András éppen most jött fel tizenhat csángó társával együtt, hogy a magyar állampolgárságát kérje. „Jó, hogy ilyen apróbb ünnepek be tudnak simulni abba a nagyobb folyamatban, amit úgy hívunk, hogy a nemzet egységesülése.”
A kötetet Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese ismertette. A csángó költő első kötetéhez előszót író Ferenczes István József Attila-díjas költőt idézte: „Bevallom, először csak a nyelv érdekelt, amolyan nyelvészeti csodának véltem szövegeit. Aztán lassan felfedeztem mélységeit. Ez az ember gondolkodik, töpreng, vívódik, az élet nagy kérdésein gyötrődik, az emberi sorsnak élet-halál-szerelem kérdéseit szenvedi, elmúlás-megmaradás paradoxonjai között őrlődik, mint minden alkotó, ki mást és jobbat akar... Duma István András román iskolába járt, magyarul olvasni felnőtt fejjel kezdett tanulgatni a még imitt-amott fellelhető magyar imakönyvekből... A csángó magyarok nyelve az a nyelv, amely a nyelvújítás előtti középkori magyart őrizte a 20. századig.”
Ezek a versek újabb gyötrődések, vívódások, Sarány szerint a könyv alaphangját, alaphangulatát az Új idő című vers szabja meg. „Nem kesereg a költő, hanem hálát ad a sorsnak, a gondviselésnek, hogy az ő csángó népe megvan, jól van.”
Duma-István András (fotónkon) a fennmaradásuk reményével kapcsolatosan megjegyezte, hogy éppen száz éve született Lakatos Demeter, aki először román nyelven írt verseket, mivel nem tudott magyarul, de öntudatra ébredése után gyönyörű csángó-magyar nyelvű költeményeket tudott alkotni. „Ennek a kötetnek is az a célja, hogy észrevetesse, igenis, van még kultúra, amire építeni, és van, aki megmentse a moldvai magyarságot.” Figyelmeztetett szerényen, hogy ne személyét tiszteljük, hanem ezt a kultúrát, ami rajta keresztül nyilvánul meg.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!