
Fotó: Iochom Zsolt
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin a Földről első emberként kijutott a világűrbe. E jeles évfordulóra emékezett meg Csíkszeredában kedden délután az Erdélyi Magyar Csillagászok Egyesülete (EMCSE).
2011. április 13., 09:222011. április 13., 09:22
2011. április 13., 18:342011. április 13., 18:34
Az EMCSE szervezésében asztrofotó-kiállítás nyílt dr. Müzlinger Attila munkáiból a Sapientia Egyetem félemeletén. Elsőként Lőrincz Barnabás, az egyesület elnöke vetítettképes előadásában ismertette az EMCSE múltját és jelenét, bemutatva a különféle foglalkozásokat, nyári táborokat és kirándulásokat. Ugyanakkor kérte a jelenlévőket, hogy aki még nem tette, és szívesen felajánlaná adója két százalékát, azt örömmel fogadják.
„Ez év április 7-én az ENSZ ezt a napot az Űrhajózás Nemzetközi Napjává nyílvánította” – újságolta el dr. Makó Zoltán matematikus-csillagász, a Sapientia Egyetem dékánja.
„Gagarin volt az első, aki 1961. április 12-én 108 perc alatt megkerülte a Földet, és átélte az űrutazás élményét. Azóta mintegy 300–400 űrhajós és űrturista tapasztalhatta meg azt az élményt, amikor a centrifugális és a gravitációs erő kiegyenlítődik, és az ember lebeg. Köztük volt két magyar is: Farkas Bertalan 1980-ban és Simonyi Károly az elmúlt években űrturistaként. Román űrhajós 1981-ben járt legelőször az űrben” – fejtette ki előadásában Makó Zoltán.
Gagarint ábrázoló levelezőlap és alkalmi bélyegző
A folytatásban ifj. Lőrincz Barnabás Attila, a Márton Áron Gimnázium kilencedik osztályos tanulója Jurij Gagarin életét ismertette a hallgatósággal. „Gagarint 19 társával együtt 1960-ban válogatták be a szovjet emberes űrporgramba. Képességei mellett alacsony termete is alkalmassá tette őt erre a feladatra. Gagarin, aki űrrepülése közben őrnaggyá lépett elő, csakhamar világhírnévre tett szert. Halálának körülményei máig nem tisztázottak. Nevét a Hold túlsó oldalán egy 265 km átmérőjű kráter, illetve egy kisbolygó őrzi” – hangzott el az életpálya ismertetése közben.
Nagy Antal nyugdíjas tanár, a csillagászat szerelmese az ötven évvel ezelőtt átélt élményét elevenítette fel a jelenlévőknek.
Dr. Müzlineg Attila asztrofotó-kiállításának anyaga
Végül dr. Müzlinger Attila, az asztrofotó-kiállítás anyagának készítője mesélt hobbijáról, arra kérve mindenkit, hogy amikor csak teheti, nézzen fel az égre, mert varázslatos élményeket rejteget mindenki számára. Az Űrhajózás Napját azzal is emlékezetessé tették, hogy a Harfila egyesület tagjai a Gagarinról kiadott levelezőlapot az őt ábrázoló alkalmi bélyegzővel látták el. Emellett egy Galilei-féle távcsövet és egy modern távcsövet is közszemlére bocsátottak.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!