Silló Ferenc és Kosztándi János nyugdíjas vasutasokkal találkoztunk a Madéfalvi Fűtőház Egyesület által nemrég szervezett találkozó kapcsán. Az összejöveteleket 1995 után kezdték szervezni, aktív és nyugdíjas vasutasok számára. Az idei rendezvényre – amit az egyik madéfalvi vendéglőben tartottak – körülbelül hatvan személy jött el nosztalgiázni, régi emlékekről beszélni, megemlékezni elhunyt kollégákról.
2012. május 02., 15:572012. május 02., 15:57
2012. május 02., 18:432012. május 02., 18:43
A találkozókra a madéfalvi fűtőház egykori és jelenlegi dolgozói a hivatalosak – tudtuk meg Silló és Kosztándi szervezőktől. A fűtőházzal kapcsolatban elmondták, hogy maga az elnevezés a gőzmozdonyok korából származik. Ott végezték a hajdani vasparipák előfűtését, ugyanakkor javítóműhelyként is szolgált a hely. A név megmaradt, de manapság már csak szerelőmunkákat végeznek a fűtőházakban.
Találkozások nosztalgiázással
A Madéfalvi Fűtőház Egyesület találkozója pontos forgatókönyv szerint zajlik. Különböző hírközlőkön keresztül meghirdetik az eseményt, ami ünnepi beszéddel veszi kezdetét. A köszöntőt rendszerint Kosztándi János mondja a megjelenteknek. A szónoklat az összefogásról és a barátságról szól, érdekessége pedig, hogy verses szövegének alapját (amit az aktualitásoknak megfelelően változtat) a 89-es forradalom euforikus hangulatában írta egy mozdony kabinjában, miközben Gyergyóban várakozott – magyarázta Kosztándi. Gyorsan idézett is az alkotásból: „A magas égből néz le ránk, / minden egyes emberre egyaránt, / A Jóisten, ki vigyáz ránk, / ha beszennyeződne lelkünk vagy ruhánk, / Szűz Mária mossa ki fehérre, / akkor nem fogunk búsulni a jövőben. / Vajon ki is lett volna más, / ki vigyázott őseinkre és ránk (…) / Most is ott áll mindnyájunk küszöbén epedve, / kérve kéri, hogy az ember az embertársát szeresse. / Nem téve soha egymás között különbséget. / Emberek, ezt a szavam nagyon becsüljétek meg. / Tartsunk össze szorosan, mert úgy az eredeti, / hogyha a munkatársak összefognak és egymást szeretik.” Kosztándi – megemlítve két másik szervező, Kajtár József és Kósa József nevét – megjegyezte: a köszöntőbeszéd után megemlékeznek az elhunyt munkatársakról, egyperces néma csenddel adóznak emlékük előtt, majd kötetlen beszélgetésekkel, ünnepi ebédel folytatódik rendszerint a találkozó.
Hatalmas felelősség a mozdonyvezetés
Silló Ferenc a vasúti hivatás mellett lelkes fotós is, ebből adódóan minden egyes találkozót megörökített fényképezőgépével. A mozdonyvezetői munkájáról kifejtette: „nagy figyelmet igényelt. A komolytalanokat eltávolították. A munkakezdés előtt ötven perccel már jelentkezniük kellett orvosi vizsgálatra – vérnyomás, pulzus, alkoholteszt, ugyanakkor a fáradtságot is ellenőrizték a pupillán keresztül. Menet közben nagyon kellett figyelni.”
A két nyugdíjas mozdonyvezetőnek még volt lehetősége gőzmozdonyokkal is dolgozni, ugyanakkor a munkavégzés a modern lokomotívokon sokkal jobb volt, mint gőzös elődjeikén. „A dízel- és villanymozdony már több tudást igényelt, de sokkal jobb volt rajtuk dolgozni” – vélekedik Silló. Ugyanakkor a múltat és a jelent összehasonlítva, kifejtette, a vasúti pályák sokkal megfelelőbbek voltak, mint manapság, ráadásul az ágazat hanyatlóban van, amit el lehetne kerülni, ha a teherszállítást nagy részét újra a vasúthoz irányítanák, ráadásul olcsóbb is. Ugyanakkor csökkenteni kellene a jegyek árát a személyszállításban – érvelt a nyugdíjas mozdonyvezető. Megjegyezve: „más könnyűmunkáshoz viszonyítva, figyelembe véve a sok éjszakázást, a hatalmas felelősséget, az egészségkárosodást, nagyon alacsony a nyugdíj”.
Ennek ellenére próbálják mozgalmasan, tevékenyen tölteni nyugdíjas éveiket, és ameddig csak lehet, évről évre, újra és újra megszervezni a madéfalvi fűtőház volt és jelenlegi dolgozóinak a hagyományossá vált találkozóját.
Mozdonyvezetők és barátok
Silló Ferenc 1951. november 8-án született. 1966–69-ben vasúti szakiskolát végzett, ahonnan mint mozdonyszerelő lakatos került ki. Eleinte gőzgépeken, dízelmozdonyokon dolgozott, mint lakatos. 1971 tavaszán elvégezte a mozdonyvezető kisegítő iskolát. 1973-tól 1981-ig mozdonyvezető-kisegítőként dolgozott villanymozdonyon. 1982-től \'89-ig tartalékos mozdonyvezető, ’89-től 2002-es nyugdíjazásáig villanymozdony-vezető.
Kosztándi János 1945. március 26-án született Budapesten. A mezőgazdasági gépészeti szakiskolát Csíkszeredában végezte el. A katonaság után került a vasúthoz, 1967-ben, mint mozdonyjavító lakatos. 1968-ban gőzgépre került fűtőnek, majd áthelyezték kisegítő mozdonyvezetőnek 2100 lóerős dízel vasparipára. 1970-ben Brassóba küldték mozdonyvezető iskolába. Attól kezdve 1995-ig dolgozott mozdonyvezetőként.
A leghosszabb távok, amiket Csicsóból indulva járt a két masiniszta: Egyedhalma (Adjud), Bukarest, Dés, Déda. Ugyanakkor megjegyezték, az egyik legnehezebb útszakasz, amin rendszeresen közlekedtek, Csicsó és Gyimes között található.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
szóljon hozzá!