
Fotó: Kristó Róbert
Évről évre többen látogatnak el így ősz elején Madéfalvára megkóstolni a helyi termelők finom portékáit. Nem volt ez másként a hétvégén sem. A Madéfalvi Hagymafesztivál nemcsak a környező és távolabbi településekről érkezők érdeklődését próbálja felhívni a helyi termékekre, hanem óriási közösségépítő erővel is bír.
2012. szeptember 16., 20:262012. szeptember 16., 20:26
2012. szeptember 16., 20:452012. szeptember 16., 20:45
A Herendi Nefelejcs Tánccsoport ropta épp a színpadon a táncot, amikor Madéfalvára érkeztünk vasárnap délután. A vásári forgatagban sok ismerős arcot, a standokon első szétnézésre is sokkal több és változatosabb terméket fedeztünk fel. A délelőtti szabadtéri főzésnek csak a nyomait találtuk már: üres kondérok árulkodtak arról, hogy bizony idén is finom hagymás ételek rotyogtak bennük. De volt még bőven kóstolni való a vásárban, mi először egy adag, a helyszínen készített szilvás gombócot fogyasztottunk el, áfonyalevélből főzött teával.
„Négy évvel ezelőtt az volt az álmunk, hogy a hagyománynak teremtsünk otthont, adjunk helyet. Itt a hagymatermesztés volt hagyomány a mezőgazdaság terén, ezért 2008-tól próbáljuk folyamatosan motiválni az embereket, hogy fontos lenne erre visszaállni. Hiszen a gabonán és a pityókán kívül, ami itt biztos termés, az a káposzta és a hagyma. Idén a szárazság miatt, ha mennyiségben nem is lett annyi hagyma, mint tavaly, de több termelő van itt jelen a termékeivel a kiállításon, mint az előző években, és biztos, hogy minőségben jobb termékeket tudunk ajánlani az idelátogatóknak. 2008-ban tíz standdal kezdtük el, most húsz standon alig férnek el a termelők. Ez azt jelenti, hogy egyre többen kapcsolódnak be a rendezvénybe, mert ugye nemcsak a hagymáról van itt szó, hanem minden olyan termékről, ami itt Madéfalván állítódik elő. Az mindenképp örvendetes tény, hogy az emberek magukénak érzik a rendezvényt, fontosnak tartják, hogy a közösségi élethez valamilyen szinten hozzájáruljanak. Nagyon fontos dolog, mert akármilyen válság van, ez a túlélést és a fejlődést jelentheti, ha az embernek fontos a közösségi élet, fontos a település” – osztotta meg velünk Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere.
Időközben a Madéfalvi Ifjúsági Néptánccsoport lépett a színpadra. „Jó közösségi élet van elindulóban. Mindenki valamilyen szinten kapcsolódik hozzá. Aki nem árul éppen itt, annak fellép a gyereke vagy keresztgyereke, és ez egy erős láncszem tud lenni” – tette hozzá a polgármester. Akárcsak az elmúlt években, a madéfalvi önkormányzat versenyeket hirdetett a fesztivált megelőzően. Az idei évben legtöbb hagymát termesztő – 895 kg – és a leghosszabb hagymakoszorúért járó díjat – 85 méter – Szabó Julianna kapta, míg a legnagyobb hagymát termesztőjének járó díjnak Szakács Gyula örvendhetett, aki egy 32 dkg-os hagymával nevezett be. „Julianna néni volt az első, aki ezt az egész rendezvényt kezdeményezte. Nagyon aktív tagja a közösségünknek” – árulta el Szőcs Szilveszter, a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés alelnöke. „Négy éve kezdtem termelni nagy mennyiségben, a polgármester biztatására. Dolgozok, örülök neki, eladom, és az önkormányzat mindig segít az eladásban, mellém állnak. A tavaly 850 kilót termeltem, nekem csak egy kicsi maradt belőle” – mondta el derűsen Julianna néni.
A szervezők a gyerekekre is gondoltak, a vásártér szomszédságában található új napközi otthon udvarán népi, történelmi, logikai játékokon, csapatversenyeken, kézműves játszóházban, íjászaton lehetett részt venni. Mi is hátrasétáltunk tehát, és miközben az épp fellépő Madéfalvi Népdalcsoport által előadott nótákat dúdolgattuk magunkban, rá-rácsodálkoztunk egyik másik ötletes, szemmel láthatóan a jelen levő gyerekek által kedvelt játékra: sárkányűző, csirkepofozó, hordólovaglás, gólyalábak, báránylegeltetés, a trükkös és ügyes ördöglakatokra, a patkódobó játékra, a koronázóra, a törököt lövöldözni tudó ágyúra, körhintára, hogy csak párat említsünk.
„Ezekről a játékokról tudni kell, hogy mind természetes anyagokból készültek, többnyire fából. Ezek nagyobb részt régi alapokra épülnek: nagyapáink, apáink ilyenekkel játszottak, ezek a játékok mind a mi örökségünk. Ezeket szeretnénk továbbadni a mai gyerekeknek, hogy próbálják megismerni a természetes anyagokból készült játékokat, ne csak a műanyagokat” – vázolta a célokat az egyik „játékvezető”, a magyarországi Magor Magyarjai Hagyományőrző Egyesület egyik tagja, Barhács Attila. „Mindenképp a jövő a fiatalságban, a gyerekekben van. Felelősek vagyunk azért, hogy ne csak a jelent építsük, hanem a jövőt is, ezért fontos, hogy a gyerekeinknek is megfelelő környezetet, szórakozást biztosítsunk” – hangsúlyozta Szentes Csaba. Ezt megerősítendő, a néptánc- és népzenei műsorokat a csíkszeredai Boszorka bábcsoport előadása követte.
A negyedik Madéfalvi Hagymafesztivál záró programpontja a Madéfalvi Színjátszó Csoport színrevitelében Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül darabja volt.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
szóljon hozzá!